AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

1555-től ebbe a Bauern Practica-bab,

1M míg ez utóbbi 1537-től részévé vált az akkori Deutsche Kalender-nek, ill. utódjának az Astronomia Teutsch-nak.

13b Egész fejezeteknek a különböző típusú német népkönyvek közötti vándorlására figyelmeztet ez a példa is. Hogy a kérdés még bonyolultabbá és gyakorlatilag szinte áttekinthetetlenné váljék, a kolozsvári csízió számításba vehető forrása között akad — a már említett Das grosse Planeten-Buch-on kívül — még egy másik ,,Planétáskönyv" is. Ennek, a kiadások egy részén név szerint is feltüntetett szerzője Peter CREUTZER (CREUTZIGER) és címe Planeten-Büchlein.

136 A kolozsvári kiadvány,,Tábla, melyből megértjük óránként, melyik planéta uralkodik és regnál" elnevezésű részének (ll. = L

2

b—L

3

a) eleje pontosan, míg vége csak hozzávetőleg egyezik a CREUTZERféle műben látható azonos táblázattal, ül. a hozzácsatlakozó szövegrészekkel.

137 Ugyanez a táblázat hasonló mértékű egyezést mutat a Temporal elnevezésű munkában

138 található nyolcadik résszel is.

139 Teljes viszont az azonosság e műben, ül. a kolozsvári csízióban „A négy elementumról való tanúság" c. szövegnél (14.=M

3

a).

140 A kolozsvári csízió 1. —18. része forrásait kutatva egyértelmű, végleges és megnyugtató eredményre tehát nem sikerült jutni. Feltételezhető, hogy a magyarra fordító nem csupán egyetlen német nyelvű munkára támaszkodott, hanem azt több, különböző műfajhoz tartozó és eltérő jellegű műből áhította össze. Miután egyes szövegrészek a számításba vehető források között is cserélődtek, lehetséges, hogy nem mindegyik mű szolgált alapul a fordítónak. Ugyanakkor jelentős szövegrészek maradtak valószínűsíthető eredeti felkutatása nélkül, ezért további források felbukkanásával is számolni kell.

140a 134. Vö. 128. jegyzet. 135. Vö. 126. jegyzet. 136. Az első ismert, évszámos kiadása 1545-ből való (Frankfurt a.M., Hermann GÜLFFERICH — ZINNER 1875). Talán még ennél is régebbi Jakob CAMMERLANDEK év megjelölése nélküli és Das Heyn Planeten Büchlin című kiadása (BENZING 121. jegyzetben i. m. 25. sz.). Itt a jelzővel is hangsúlyosabbá tett kicsinyítő megjelölés nyilván az anonym Das grosse Planeten-Buch-tól kívánta megkülönböztetni, amely szinte ugyanabban az időben és nyomdákban látott napvilágot. CREUTZER munkáját a 16. század során még sokszor kiadták: ZINNER 1929, 1954, 2060, 2114, 2135, 2215, 2334, 2452, 3336. De újra meg újra átdolgozva és bővítve még 1889-ben is megjelent (ZINNER 1929). 137. Az összevetés alapjául CREUTZER munkájának 1553. évi kiadása (Frankfurt a.M.: Hermann GÜLFFERICH — ZINNER 2060) szolgált. — München SB 4° Astr. P. 95., Eia. 138. Ennek a műnek részletes ismertetésére és kialakulásának történetére a 17. századi lőcsei csízió forrásainak tárgyalásánál lesz bővebben szó: vö. 250 — 254. jegyzet. 139. Az összevetés az 1561. év táján megjelent kiadásnak (Frankfurt a.M.: Weingand HAN & Georg RABE — ZINNER 2268) az OSZK-ban őrzött [Ant. 3534 (2)] példánya alapján történt, ahol ez a rész az A4b —Bia lapokon található. 140. Az említett Temporal kiadás Fgb lapján. 140a Figyelembe veendő továbbá az a lényeges körülmény is, hogy a kéziratban közkézen forgó szövegek elterjedtsége, fontossága és jelentősége hazánkban még a 16. század második felében is vetekedett a nyomtatott formában használtakéval. Így számításba jöhet az a. lehetőség is, hogy a kolozsvári csízió szövege nem nyomtatott, hanem — talán csak részben — ma ismeretlen, kéziratos forrásra (vagy forrásokra) vezethető vissza. 294