AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

csak kevés szent nevét tartalmazza, akárcsak az 1615. évi. A magyarországi ünnepek jegyzéke viszont az 1617. évivel egyezik. A változó ünnepek táblája az 1618—1639 közötti évkort öleli fel. „A közönséges ... fő ünnepek"-et „A kalendárium megújításának értelme" címmel csak a második PÁZMÁNY-fóle írás követi, teljességgel elhagyva az elsőt. Az utolsó négy rész beosztása és szövege megegyezik az 1615. évi kiadással. Más katolikus öröknaptárak Az öröknaptár a változó ünnepek táblájával nem csupán a VÁSÁRHELYI által gondozott, hanem más, korabeli, magyar nyelvű, katolikus perikópás könyvben is megtalálható. így az 1616. esztendőben Bécsben nyomtatott

88 kötetben a változó ünnepek táblája az 1617—1640. évkort öleli fel, amit az öröknaptár követ. Az 1629. évi bécsi kiadásban

89 a sorrend fordított, a kezdőóv pedig 1630, míg a záró esztendő 1656. De még az 1643-ban Pozsonyban megjelentetett Officium B. M. Virg., azaz asszonyunk Szűz Máriának három külömb időre való zsolozsmája c. kiadványban

90 is fellelhető az öröknaptár és az 1643—1669 közötti évek változó ünnepeinek adatai. Ezekben a katolikus kiadványokban közreadott öröknaptárakban „Cisio Janus"-szerű latin versek nem szerepelnek, csakis a PÁZMÁNY-féle imádságoskönyvben találhatók 1610 és 1674 között. Összefoglalóan megállapítható, hogy a PÁZMÁNY-féle imádságoskönyvbe 1610-ben beépített és a Gergely-naptárral kapcsolatos, szinte apologetikus részek fontos alkotóelemeit képezték VÁSÁRHELYI későbbi kiadványainak is. Idővel a protestánsok jelentős része is elfogadta Európa-szerte az új időszámítást, a hazai ellenállás pedig már a 17. század derekára megszűnt.

903 így 1674-től e részek feleslegessé válva az új kiadásokból kimaradtak. Hasonló sorsra jutottak az öröknaptáraknak az epactát és a klasszikus római napmegjelölést feltüntető rovatai, valamint a témánkhoz legközelebb álló, kétsoros, latin nyelvű „Cisio Janus"-szerű versek. VÁSÁRHELYI művének összes, PÁZMÁNY munkájának pedig korai kiadásai mind megelőzték SZENCI MOLNÁR Albert 1621-ben megjelent írását,

91 ill. az abban levő öröknaptárt a „Cisio Janus"-szal. Feltehető, hogy az említett, katolikus kiadványoknak az akkori embereket mind elvi, mind gyakorlati szempontból rendkívül foglalkoztató naptártani fejezteinek népszerűsége és olvasottsága befolyásolhatta MoLNÁRt abban, hogy említett imádságoskönyvébe ő maga is beépítse az e témával foglalkozó, de kizárólag praktikus ismereteket tartalmazó részt. Hasonló megfontolás vezethette Laurenz BREWER lőcsei nyomdászt is, amikor az öröknaptárt a „Cisio Janus"-szal mind önállóan, mind MEDGYESI Pál Praxis Pietatis-án&k 1638.

92 és 1641. évi

93 kiadásaiba belekötve megjelentette. 88. RMK I 461 mindkét változatában. 89. RMK I 575. 90. RMK I 745. 90a KNATJZ Nándor: Kortan. Bp. 1876. 34. 1. 91. RMK I 514. 92. RMK I 683. 93. RMK I 720. 282