AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: A magyar csízió kialakulásának története

„Cisio Janus" a kalendáriumokban Nemcsak az öröknaptárakban kereshető, ill. mutatható ki a magyar „Cisio Janus", hanem a 17. század folyamán az egyetlen évre szóló, hazai kalendáriumok egész sorában is. A szótagokra, tehát napokra bontott szöveg rendszerint az alapul szolgáló új-naptár után elhelyezett ó-naptár adatait követően — napbeosztásában ez utóbbihoz igazodva — a naptártáblák szélén található. A mai 6. ábra. Az 1603. évre szóló debreceni naptár „Cisio Janus"-szal (B2b — I^a lap) ismeretek szerint a magyar „Cisio Janus"-nak legkorábbi előfordulása ilyen elhelyezkedésben Debrecenből ismeretes, ahol az 1603. esztendőre készült naptártáblákon áll (6. ábra).

94 Időrendben a debreceniek után 1614-től a kassai,

95 1621-től a bártfai,

96 1626-tól a lőcsei,

97 1628-tól a pápai,

98 1631-től a kolozsvári,

99 94. Erdélyi Múzeum. 1906. 40. 1. 95. SZTBIPSZKY I 1874/81. 96. RMK I 508. 97. SZTBIPSZKY I 1907/114 — A később olyan neves lőcsei kalendáriumok sorát ez a naptár nyitotta meg. Érdekes, hogy HAJNÓCI R. József, aki behatóan foglalkozott ezzel, a csíziót már nem ismerte fel, ill. azt félremagyarázta. Az ó-naptárt „görög"-nek tartva (hiszen az ő idejében már csak az orthodoxok ragaszkodtak ehhez az időszámításhoz) a „Cisio Janus"-nak emellett olvasható szótagjairól előbb így írt: „ez a szaggatott furcsaság valószínűen a görög naptár szentjeinek időjósló kifigurázása. Érdekes példája ama kor népies misztériumainak." (Földrajzi Közlemények. 1895. 22. 1.). Később a naptár szövegkiadásának bevezetőjében 283