AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Horváth Viktor: Könyvek és könyvtárak államosítása Magyarországon 1949—1960

tárosztályának 79 048/1960. sz. hozzájárulása alapján, időlegesen meg kellett szüntetnünk a fölöspéldányok átvételét. Az állami tulajdonba vett könyvanyag felhasználásának mennyiségi muta­tóit erre az időszakra vonatkozóan a Könyvelosztó raktári állományának 1958. és 1960. évi felmérései, valamint egyéb nyilvántartásai adják. Az 1953. évi 4 500 000 könyvtári egységet jelentő induló állományhoz viszo­nyítva az 1953—1958. években 42,1 az 1959—1960. években pedig további 16,8, összesen 58,9 százalék volt a csökkenés. Konkrétabban: 1958-ban 1381,8 köb­méter (átszámítással 2 608 000 könyvtári egység), 1960-ban pedig 1141,6 köb­méter (1 847 000 könyvtári egység) könyvtári anyag volt a Könyvelosztó raktá­raiban feldolgozatlan vagy részben feldolgozott állapotban. 86 Az 1141,6 köbméter még meglevő anyagnak 57,6 százalékát olyan anyag­részek képezték, melyek (kisebb kivételektől eltekintve) még szakkönyvtári vo­nalon is csak kisebb érdeklődésre tárhattak számot. Tételes felsorolásban (köb­méter/könyvtári egység): időrendben csoportosítottan az 1701—1850 közötti kül­földi szakirodalom (292,4/165 800), az ún. modern magyar anyagból a teológia, 87 a jog-közigazgatás és a középiskolai tankönyvek (181/283 900), az idegen nyelvű modern — 1850 utáni — szakirodalom (95,9/112 900), valamint a hungarica és idegen periodika-anyag szórványszámai (88/352 000). 88 Nyilvántartásaink szerint az 1953—1960. években a könyvtárak részére, külföldi cserére, az Állami Könyvterjesztő V. és a Kultúra Külkereskedelmi V. részére értékesítésre — 1 372 635 könyvtári egységet adtunk át. Az 1953— 1959-es évekről csak összesített adatokkal rendelkezünk. 89 1959—1960-ban, amikor a Könyvelosztó az állami tulajdonba vett anyag feldolgozása mellett (részben ahhoz kapcsolódóan) újabb feladatokat is kapott 90 — érkezett el egy újabb határkőhöz, amikor munkáját szükségszerűen felül kel­lett vizsgálni és a megváltozott helyzetből adódott feladatait, munkáját módosí­tani kellett. Idézve a Könyvelosztónak az előbbiekben már említett előterjesz­tését (1. a Jegyzet-ben az 5. pont alattiakat), biztosítania kellett egyfelől „a bir­tokában levő könyvtári anyagnak az eddigieknél aránylagosan gyorsabb feldol­gozását, valamint gazdaságosabb és célszerűbb felhasználását"; másfelől lehető­séget kellett teremtenie ,,a Könyvelosztó szervezetének felhasználásával, a köz­86. Az 5. pontban jelezett előterjesztés 2. sz. melléklete. 87. 1955. január folyamán a TIT közreműködésével rendezését megkezdték, de né­hány hónap múltán abbamaradt. — A Könyvelosztó 155. évi jelentése. OSZK­KEO/73. (1952-1960) 88. Az 5. pontban jelzett előterjesztés 3. sz. melléklete. 89. KOSTYÁL István: 25 éves az Országos Széchényi Könyvtár Fölöspéldány Központja (a szerző szóbeli kiegészítésével) = Könyvtáros. 24. évf. 1974. 6. sz. 336. 1. 90. Az 5. pontban jelzett előterjesztés 1. sz. melléklete szerint: a) A KIM és az MM 4/1959. (M. K. 3.) MM sz. együttes utasítás alapján a MÉH Vállalat átvevő telepeinek Budapesten való ellenőrzése és a megyei könyvtárak útján az országos ellenőrzés irányítása, b) Az MM Könyvtárosztály 77122/1960. (jan. 20.) sz. ut. alapján a Kultúra KV periodika-duplumpéldány külföldi értékesítési akciójának a könyvtári vonallal való koordinálása, ül. az arra szánt anyagból a hazai könyv­tári igények biztosítása, c) A kötelespéldányok szétosztásából visszamaradt anyag szétosztása, részben Budapesten az utóválogatásra engedélyt nyert könyvtárak helyszíni válogatásával, részben a vidéki könyvtárak között szak jegy zekéink útján. 254

Next

/
Thumbnails
Contents