AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Wix Györgyné: Német szerencselovagok a 18. század végi Magyarországon

* Ha azokat a műveit, amelyek a Wiener Autoren alapján azonosíthatóan az ő tolla alól kerültek ki, s az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálhatók, megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, BEHRISOH nemcsak a felvilágosodás híve, de — írásaiban — fennkölten moralista. Tempel der Unsterblichen. Theil 1—3. Münster-Leipzig 1773, Perrenon. c. névtelenül megjelent műve, amely könyvtárunkban a 307.909 raktári jelzeten található, valaha a nagycenki Széchényi könyvtár polcain állott. Mint a könyv alcíme mondja, különböző régi és újabbkori filozófusok „analógiáit és apológiáit" tartalmazza, ALKiBiADBStől DiDEROT-ig és MoNTESQUTEuig, az ókori klasszikusokat vegyítve a modern angol és francia irányzatokkal. Ugyancsak kifejezetten „aufklärista" a ,,Farao der Könige. Bd. 1—3. Leipzig 1776, Weygand" c. könyve, amelynek jellemzéséül idézzünk egy nem túl eredeti részt a népről szóló fejezetből, szó szerinti fordításban: „Monarchikus államokban a nép valójában elvesztette szabadságát, de jogait sohasem veszítheti el, még akkor sem, ha szerződésekben mond le szabadságáról. Amikor az uralkodó a szerződést, amelyen minden állam alapszik, vagyis a közjó érdekét megsérti, a társadalmi kötelék felbomlik, s a természet eltörli az uralkodó jogait..." (Bd. 2. 77. 1.) A francia mintára egzotikus környezetben, Egyiptomban játszódó, s az ottani ideális, felvilágosult uralkodó által megvalósított államrendet bemutató anonim könyvet ugyancsak az eredeti nagycenki bibliotheca számára szerezték még be. Jelzete Pol. g. (Politica generalis) 715

f

. Nem anonim, hanem „Chevalier BERis"-ként jelzett az állományunkban 52.195 jelzeten lelhető dráma, amely tán legjellemzőbb BEHRISOH írói, alkotói stílusára. Ez a kötet is igen régi szerzemény, „ex libris Szobay" possessori bejegyzéssel, s kolligátum BEHRISCII két — Bécsben 1782-ben, HoLLE-nél megjelent — könyvéből. A Spaziergänge c. filozófiai elmefuttatáshoz kötött Sansnom, oder die Grösse der Seele c. drámát érdemes kicsit közelebbről megvizsgálni. Főszereplője katonatiszt, „Vaillant Sansnom" (Névtelen Vitéz) a beszélő neve. Sansnom megtagadja fellebbvalói parancsát és nem engedi felgyújtani az ellenség kvártélyát, amelyet már jóformán elfoglalt, nehogy az ott alvók bennégjenek. Az ellenség ily módon egérutat nyer, Sansnom-ot pedig mint árulót halálra ítélik. Hősünk emelt fővel fogadja a halálbüntetést mint megérdemelt következményét annak, hogy hivatása megválasztásakor nem megfelelően mérte fel annak erkölcsi követelményeit. Végül — sok-sok moralizálás után — minden a lehető legjobbra fordul: Sansnomot a hálás ex-ellenség kiszabadítja fogságából és királyává kiáltja ki, megdöntve a zsarnokot, akit Sansnom mint katona szolgált. Az új uralkodó a dráma utolsó jelenetében a trón függönyét elhúzva, a közönségnek láttatni engedi a Szabadság képét trónja felett, majd térdre hull e kép előtt. BEHRiscHnek mindezeket a könyveit Magyarországon is árulták. LÖWE többször említett 1790. évi könyvjegyzékében is kínálja őket, így pl. a Tempel der Unsterblichen-t 3 forintért, a Spaziergänge-^ 1 forintért, míg a vékonyka Sansnom ára mindössze 15 krajcár.

28 De térjünk vissza BEHRISOH magyar vonatkozású műveire, amelyek között időrendben a másodiknak a következő röpirat kívánkozik: 28. LÖWE, Anton i. m. 47. 1., 401. 1. stb. 15 OSZK Évkönyve 225