AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

a viszonylag kis létszámú főúri udvarokat, aulákat, sokkal népesebbek és differenciáltabbak váltják fel. Feltűnő, hogy a magyar fővárosban, Pozsonyban, az 1723-as országgyűlésig az anyakönyvekben csak kis számban szerepelnek főhivatású szolgák. Most a személyzet hirtelen mindenütt megnő, a ,,laquei"-ok új rétege nagy számban jelenik meg. A személyes szolgálatból élők rétege a városban megduzzad, az urak háztartása is, annak sokrétűsége, fénye is növekszik. Se szeri se száma a különböző udvari tisztségviselőknek. Mindehhez igen sok pénz kell. Ennek reális feltétele okszerűen kezelt gazdaság, jól kezelhető és jól is kezelt birtok lenne, de ez csak néhány nagy főúri családnál és főpapnál adott, a középnemességnél nem. Ezt a nagyobb reprezentációt — ami az anyakönyvi adatokból lemérhető — a királyi kíséretben, biztosként vagy országgyűlésen indigenaként megjelenő birodalmi, német, cseh, olasz, sőt spanyol és francia urak hozzákMagyarországra. De terjed az idegen feleségek révén is a magyar nemesi, addig patriarkálisabb, kisebb létszámú aulákban. A magyar nemesség vezető főúri rétegének elkeveredése idegen hasonló rangú családokkal már ekkor adott tény — a közhiedelemmel ellentétben ez nem Mária Terézia korában kezdődött folyamat.

39 Nemhiába panaszolja néhány évtizeddel később GRASSALKOVICS Antal aforizmáiban: „nem keveset romlanak leg-Főbb Nemzetek idegen Feleségekkel..."

40 MÁRIA TERÉZIA csak tudatosan alkalmazta a spontán már régen elkezdődött folyamatot, saját dinasztiájának céljára, egy partikuláris erőktől mentes, egységes vezető réteg kialakítására. Ebben a reprezentációs légkörben él SIGRAY, a pozsonyi középnemes. Családja a PÁLFFYak familiárisaként emelkedett fel, helye tehát a főurak — PÁLFFYak, ERDŐDYek, ZiCHYek — után, de a város többi lakói felett van kijelölve. Reprezentálnia kellene, hogy rangja kellően kidomborodhasson. Erre azzonban nincs lehetősége. Birtokai kisebb-nagyobb darabokban, szétszórtan vannak több megyében, kezelni őket megyei tisztsége miatt sem nagyon tudja. Felesége, aki a gazdálkodásban segítségére lehetne, nincs, nőtlenül él. SIGRAY koráig a családalapítást, egyházi hatásra, erősen szorgalmazza a közszellem. A nőtlenség a rendezetlen élet melegágyának számít: a házasság, a család, a gyermeknevelés természetes, a társadalom által szinte megkövetelt dolog, amit az is alátámaszt, hogy így biztosítva van a nők és gyermekek megélhetése, kik családfőjüket elvesztették. Az özvegyek újraházasodnak, a félárva gyermekekről természetszerűleg a nevelőapa gondoskodik. Az egyháziakon kívül, kik coelibátusban élnek, mindenkire szinte kötelező a családi élet, mely egyben a létfenntartás kerete is. Az egyetlen réteg, mely ez alól némileg kivonja magát, a katonáké, bár a katonák nagy része is családos. De a vezérek — hadélelmezési okokból is, a stratégiai mozgásképesség akadályozottsága miatt is — nem nagyon örülnek katonáik családi kötöttségének. Nem csoda, ha az agglegénység, mint társadalmi képlet a 17. század vége felé főként katonák, hivatásos tisztek, hadvezérek sorában jelenik meg tömegesen. SZAVOJAI Jenő, STARHEMBERG Guido, MARSIGLI, TRAUK marsall ennek tipikus képviselői. Az idegen hadseregek, tisztek magyarországi 39. 1708-ban az országgyűlésen képviselt tíz legelőkelőbb főnemesi özvegy közül négy volt idegen származású. Az özvegyek általában inkább az idősebb korosztályhoz tartozhattak. (ZSILINSZKY M.: Az 1708. évi pozsonyi országgyűlés történetéhez. Bp. 1888. 47. lapján közölt névjegyzék alapján.) Férjeik a BATTHIÁNY, PÁLFFY, KOHÁRY és ESTEKHÁZY családok tagjai voltak. 40. FAIXENBÜCHX Z.: Grassalkovics. i. m. 339. lap. (Aforizmák 1/7.) 190