AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Murányi Róbert Árpád: A Bártfai Gyűjtemény Isaac officiumai - Die Isaac'schen Officia der Bartfelder Sammlung

radt ránk. Ennek ellenére sem vagyunk pusztán feltételezésekre utalva. Ugyanis ISAAC officiumainak első csoportja után következő ötszólamú ,,suscipe precor laudes" kezdetű motetta szövege latin-német-szlovák. Ezt akkor minden kétséget kizáróan csakis a Felvidéken írhatták. Amennyiben az ezt követő második művet (LASSO : Fili, quid fecisti nobis) a nürnbergi nyomtatvány alapján másolták volna, úgy kéziratunk az 1564-es utáni évekre tehető. A Choralis Constantinus II. kötetéből egyetlen tételt tartalmaz a Bártfa Ms. mus. 23 szólamkönyve. E kötet eredetét illetően Wolfram STETJDE valamint Lothar HOFFMANN-ERBRECHT megállapította,

5 hogy azt a wittenbergi körhöz tartozó muzsikusok, kántorok egyike írhatta a bejegyzett dátumok szerint az 1550-es évek táján. E kutatási eredmények alapján ez a szólamkönyv tartalmazza a legrégibb IsAAC-officium másolatunkat, mely a nyomtatványt egy-két évvel megelőzheti. A Bártfai Gyűjtemény ISAAOofficiumainak jelentőségét abban látjuk, hogy a másolatok alapjául nem az 1550-es nyomtatványok, sem a PATZIG által felsorolt különböző másolatok, hanem egy ma még lappangó változat szolgált. A zenei szövegnek a PATZIG által közölt eltérésekkel való egybevetése arra mutat, hogy a Gyűjtemény officiumai stílusukat tekintve az augsburgi másolathoz hasonlítanak leginkább, mely ugyancsak közel áll a nyomtatott szöveghez. A Gyűjteményen belül feltűnő az officiumok szabad alkalmazási módja, vagyis a sorrend önkényes felcserélése, az egyes részek elhagyása, melynek okát az istentiszteleti gyakorlatban kell keresnünk. Továbbá rá kell mutatnunk arra, hogy a Bártfa Ms. mus. 8, 24 és Mus. pr. 1 között igen szoros a kapcsolat. A másoló fentebb idézett bejegyzése alapján vitathatatlan, hogy egy délnémet variáns részlete maradt ránk többszöri — részben szepességi — lejegyzésben. Végül megemlíthetjük, hogy a Choralis Constantinus III. részéből egyetlen tételt sem másoltak le. Die Isaac'sehen Ojj'icia der Bartfelder Sammlung R. Á. MURÁNYI Durch die vollständige Ermessung und Identifizierung der Bartfelder Sammlung (:Bartfeld, ungarisch Bártfa, slowakisch Bardejov:) ist die Registrierung der in einer sehr grossen Zahl in den mit verschiedenen Sigla versehenen Bänden vorkommenden anonymen IsAAc'schen Officia möglich geworden. Zweie dieser Bände wurden in der Mitte des 17. Jahrhundert geschrieben, viere vermutlich zwischen 1564 und 1610, einer um 1550. Auf Grund des von den Drucken aus dem Jahre 1550 und 1555 abweichenden Textes der Eintragung und des Wasserzeichens kann man feststellen, dass die Officia von ISAAC von einer heute noch unbekannten der augsburger Kopie nahestehenden süddeutschen Quelle in Nürnberg abgeschrieben wurden, beziehungsweise wurden davon in der Zips (:ungarisch Szepesség, slovakisch Spis:) weitere Kopien angefertigt. Obwohl die Bartfelder Sammlung nicht den vollständigen Choralis Constantinus enthält, gibt das uns zur Verfügung stehende Material den ISAAC-Forschern neue Belege und unterstützt die Hypothese, dass des Meisters Schüler, Ludwig SENFL am ursprünglichen Manuskript nur sehr geringe Änderungen durchgeführt hat. 5. Wolfram STETJDE: Beiträge zur Geschichte der Musiküberlieferung in mitteldeutschen Handschriften des 16. Jhs. Disszertáció. Rostock. 1973. Kézirat; Lothar HOFFMANN-ERBRECHT : Datierungsprobleme bei Kompositionen in deutschen Musikhandschriften des 16. Jahrhunderts. Festschrift Helmuth Osthoff. Tutzing, 1961. 168