AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fallenbüchl Zoltán: Sigray László Ignác emlékirata

Sigray László Ignác emlékirata FALLENBÜCHI ZOLTÁN Az Országos Széchényi Könyvtár vétel útján 1974-ben egy 113 megírt folio terjedelmű, fehér pergamenkötésű 18, századi kézirat birtokába jutott, mely a feldolgozás során a Fol. Lat. 4502 raktári jelzetet nyerte. A kötet címe — vagy pontosabban: a címlapon található jegyzet — az alábbi: Hicce liber comprehendit in se, genuinam per me ipsum factam, totius a prima nativitatis hora vitae meae cursus descriptionem; adjuncta rerum memorabilium sub praefato vitae meae annor[um] decursu, (ab aetate intellectus) praeter labentium, comfmjemoratione. Azaz saját kezű önéletrajz, a közben történt említésreméltó események feltüntetésével. SIGEAY László Ignác (1695—1756?) 18. századi magyar nemes autobiográfiája latin nyelven; kiadatlan, bár a történetírás számára nem teljesen ismeretlen. THALLÓCZY Lajos: Az 1722j'23. magyar országgyűlés törvényeinek közzétételéről c. cikkében hivatkozik is rá mint forrásműre.

1 Ekkoriban a kötet még a SIGRAY család ivánczi levéltárában volt. Onnan került, nyilván az első világháború alatt vagy után Budapestre, magánkézbe. A memoár, mint műfaj a 18. század Európájában igen jelentős. Magyarországon is, de méginkább Erdélyben, már hosszú, évszázados múltra tekinthet vissza. KEMÉNY János, KORNIS Gáspár, WESSELÉNYI István, BETHLEN Miklós, CSEREI Mihály és APOR Péter, a műfaj kiváló magyar nyelvű képviselői mellett

2 SIGRAY latin nyelvű munkája, természetesen háttérbe szorul, márcsak azért is, mert nem vált ismertté. Ez már részben a műfajból is következik, mely nem szükségképpen törekszik nagyobb nyilvánosságra, sőt, esetleg szigorúan családi használatra szorítkozik. Munkája mégis ismertetésre méltónak tűnik, már csak azért is, mert egy meglehetősen jól körülhatárolható, a RÁKÓczi-szabadságharc idején és méginkább utána jelentős szerepet játszó társadalmi réteg képviselőjének írásos megnyilvánulása kora eseményeiről. Teljes szövegének kiadása nem látszik lehetségesnek; tartalmi ismertetése és értékelése azonban mindenesetre kívánatosnak tűnik. Jelentősége annál nagyobb, mert a SIGRAY család levéltárának pusztulása miatt ennek — a jakobinus mozgalomban is képviselt — új főnemes famíliának sorsához érdekes, másutt már nem található adalékot szolgáltat. 1. THALLÓCZY Lajos: Az 1722/23. magyar országgyűlés törvényeinek közzétételéről. = Századok. 1897. 31. évf. 673-677. 1.; SIGRAY kötetéről a 677-678. lapon. 2. A magyar irodalom története 2. köt. A magyar irodalom története 1600 — 1772. Bp. 1964. 212, 213., 431, 343, 433, 436. 1.