AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

öröm nálunk mindazok között, kik hazafiúi érzékenységgel bírnak, közönséges. . ." — A nyomatott katalógusról pedig így ír ARANKA: „EZ is csak eme nagy léleknek munkája! . . . Az én éjjeli kis lámpásom tanúja leszen annak, hogy ezekkel a megbecsülhetetlen eszközeivel a tudományoknak. . . nem fogok restül élni; a nappalok folytában pedig el nem múlatom mindazoknak érdemeket és esméreteket mind Excellentiád nagy nevét és úri igyekezetét Hazánk fiai között terjeszteni." Végül, levele záradékában érdekes magyarázatot nyújt ARANKA György arra, miért magyarul s miért nem latinul írta üdvözlő sorait. „Excellentiád szabadságot adván reája, magyar nyelven írtam. . . Excellentiád méltóztatik a mi szokásunkat erdélyiekül tudni. Nálunk magyarnak magyarral tudós nyelven beszélleni vagy leveledzni vagy játéknak vagy magavetésnek tartatik. Felső méltóságoknak pedig, kiknek tisztelettel tartozunk, ennek megsértésének."

220 Mint az új idők tünetét említethetjük meg, hogy a kor nőírói közül ketten (AKTNER Teréz Sopronból és MOLNÁR Borbála Kolozsvárról) szintén örömüknek adtak kifejezést a Nemzeti Könyvtár létrejöttén.

221 íróink, költőink lelkes megnyilatkozásait további szemelvények felsorakoztatásával még folytatni lehetne, de úgy véljük, nincs rá szükség. Azok a nézetek és értékelések ui., amelyek közvéleményt fejeztek ki, az eddig bemutatott levélrészletekben is feltárultak. 2. Külföldi nyilatkozatok a Széchényi Könyvtár alapítása kapcsán Szemlénk befejezéséül az alábbiakban arról próbálunk valamelyes meggyőződést szerezni, hogyan fogadta a külföld Nemzeti Könyvtárunk életre hívását. Vajon a nyomtatott katalógusok által feltárt, három évszázados irodalmi termésünk valóban keltett-e a környező országok tudós köreiben olyan meglepetést, amint azt idehaza gondolták. Vajon tényleg jelentkezett-e mindjárt ezekben az években bizonyos elismerés a nemzeti könyvgyűjtemény, illetve az általa képviselt magyarországi könyvkultúra iránt ? * Ismeretes, hogy SZÉCHENYI Ferenc 1802—1807-ig 80-nál több tudós személynek, illetőleg tudományos intézménynek küldte meg a Nemzeti Könyvtár nyomtatott katalógusait. Küldeményeinek zöme természetesen Kelet-Középeurópa kulturális központjának, Bécsnek jutott, de került belőlük a Habsburg-Monarchia szláv nagyvárosainak: Prágának, Brünnek és Zágrábnak is. Számos példány ment a Német Birodalomba: Berlinbe, Göttingába, Jénába, Drezdába és több más egyetemi székhelyre is. Sőt eljutott néhány darab a távolabbi nyugatra (Itáliába és Angliába), valamint a keleti országokba (Lengyelországba és Oroszországba) is.

222 Ami a megtisztelt személyek és intézmények visszhangját illeti, erre nézve mindenekelőtt azt kell megállapítanunk, hogy csaknem mindenhonnan, mindenkitől érkezett válasz SzÉCHÉNYihez. S nyomban hozzátehetjük azt is, hogy a válaszok java része, komoly, szakértő, pozitív megnyilatkozás volt. Legyen szabad az alábbiakban országok, illetve városok szerint haladva, a legtartalmasabb levelekből egy-egy részletet bemutatnunk. 220. Uo., 113. f. Marosvásárhely, 1803. márc. 12. 221. Uo., 133. f. 1803. márc. 13. és 432. f. 1803. május 30. 222. BERLÁSZ, Hogyan propagálta Széchényi etc. 60 — 64. 1. 156 ;