AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

üdo, mely mindent teljességre hoz, bővebben ki fogja mutatni boldog következéseit dicső tetteidnek, és a késő maradék, mely nálunk még igazabban ítél, azoknak érdemeit magasztalni. . ,"

214 S álljon itt még a pannóniai tájról BÁRÁNY Péternek, SZÉCHÉNYI egykori bizalmasának, 1790-ben a „köznép megvilágosításáért" és a nők művelődéséért bátran kiálló jeles írónak Iványból kelt leveléből néhány mondat: „Ezen áldozatja Excellenciádnak a Haza oltárán a szelídebb századnak magzatja, és sokkal illatozóbb, mint az öldöklő fegyverhez szokott őseinknek véres__ áldozatai. Mert fegyver ugyan ez, de édes Hazánkat vérontás nélkül oltalmazó fegyver! Éppen ezen maga nemében egyetlenegy gyűjtemény győz meg engemet arrul, hogy édes Hazám csupán ezen szelíd fegyverek fogyatkozása miatt közelgetett gyakran végveszélyéhez. . . Excellentiádnak emlékezetét pedig nagy és örökös hálaadások között fogja a maradék ünnepelni, aki ezen gyűjteménybül édes Hazánkért élni tanul inkább, mint halni."

215 A Tiszavidókről az ország koszorúja, CSOKONAI VITÉZ Mihály üdvözölte a grófot „Hol jártok, oh Félistenek... ?" kezdetű ódájával.

216 Ugyanebből az országrészből még két tudós nyelvész: Szegedről BENYÁK Bernát piarista, Zilahról pedig GYARMATHI Sámuel tolmácsolta a magyar tudományosság háláját a nagyszerű intézmény létrehozásáért.

217 A Felvidék magyar írói közül szintén jó néhányan megkaphatták a Széchényikatalógust, közöttük irodalmi életünk vezére, a nyelvújítás bajnoka, KAZINCZY Ferenc is. Ha valaki fel tudta mérni ennek az első korszerű polgári-nemzeti kulturális intézményünknek a jelentőségét, akkor ő volt az, sajnos, rengeteg levele közül éppen azt nem ismerjük, amely idevágó nyilatkozatát tartalmazza. Pedig nyilván kitűnően méltatta mind a katalógus, mind SZÉCHÉNYI érdemét: „tömjént gyújtott a Virtusnak."

218 Megtalálható a SZÉCHÉNYI gyűjteményben a Felvidék egy másik, kevésbé ismert jelesének, SIMÁI Kristóf körmöcbányai piarista nyelvtudósnak a levele; ez azonban sajnos nem tartalmaz jellemző megnyilatkozásokat.

219 Erdélyből az ottani irodalmi-tudományos szervezkedésnek tiszteletreméltó elöljárója, ARANKA György fejezte ki a magyar értelmiség örömérzését. Levelében többek között ez olvasható: , .Csak egy olyan nagy léleknek juthatott eszébe Nemzete és Hazája közhasznára egy tökéletes magyar könyvesházat szerkeszteni összve és azt. . . közlésre kinyitni, mint Excellentiádé; és azt a nemes gondolatot csak egy olyan, magát Hazájáért, Nemzetéért nagy áldozatokra felajánlott s meghatározott hazafi vihette tökéletességre, mint Excellentiád. Ezen való 214. Uo., 379-380. f. 1807. szept. 8. 215. Uo., 142. f. 1803. május 12. — L. még OLOFSSON Piacid: Gróf Széchényi Ferenc irodalompártolása. Pannonhalma, 1940. 103. 1. 216. OL Széch. It. I. cs. 29. sz. 109-110. f. Debrecen, 1802. dec. 19. — Nincs meg a gyűjteményben CsOKONAinak e tárgyban SzÉCHÉNYihez intézett további két levele: az 1802. szept. 16-án, ill. az 1803. jan. 19-én kelt levél. Ezeket 1. Csokonai Vitéz Mihály minden munkája. II. k. összegyűjtötte VARGHA Balázs. Bp. 1973. 908-917., 926-928. 1. — Az óda címe: „A N. Mélt. Gróf Széchényi Ferenc 0 Exja Nemzeti Könyvtárára, melly hozzám Kultsár Úr által érkezett.'" 217. OL Széch. It. I. cs. 29. sz. 162-163. f. 1802. szept. 28. és uo. 286. f. 1803. május 30. 218. Kazinczy Ferenc levelezése. Közzéteszi VÁCZY János. III. k. 1803—1805. Bp. 1892. 162. 1. 219. Széch. It. I. cs. 29. sz. 707. f. 1803. május. 155