AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1974-1975. Budapest (1978)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berlász Jenő: Hogyan fogadta társadalmunk és a külföld a Széchényi Könyvtár alapítását?

landó anyagi hozzáj'árulással támogatni a Nemzeti Könyvtárnak Nemzeti Múzeummá való kifejlesztését, mivelhogy „a felséges célnak, ti. a nemzeti dicsőségnek a tökéletesebb hazai nyelv, a tudományok és szépmesterségek gyarapodása által elérhető méltóságát elegendőképpen becsülni nem lehet". Végül reményét fejezi ki, hogy eljön az ideje a rég óhajtott Tudós Társaság felállításának is, amely a „hazai csínosodás" ügyét még hatékonyabban fogja szolgálni.

70 Komárom megye is hasonló értelemben fogta fel a Nemzeti Könyvtár jelentőségét. „Igaz hazafias. . . örömmel vették a nemes Komárom vármegyének rendéi Excellenciádnak hazafiúi buzgóságos szeretetéből eredetét vevő ajándékjait, melyek a magyar nyelvnek úgy, mint valamely forrásból az egész magyar nemzetségre kiterjedő szelíd tudományoknak bőséges kiár adását és elterjedését eszközölni fogják. . ."

71 Vas megye levele is hangsúlyozta, mekkora csodálatra és köszönetre készteti a rendekek-SzÉCHÉNYinek a közhaszonra irányuló iparkodása, a tudományokhoz való nagy vonzalma és a magyar hazához való, határt nem ismerő szeretete. Éppen ezért a rendek az ajándékul küldött könyvtári katalógusokat legnagyobb kincseik közé, a levéltárukba fogják helyezni. Végül közlik, hogy országgyűlési követüket utasították SZÉCHÉNYI érdemének törvénybe iktatását szorgalmazni.

72 Sopron megye pedig a katalógusokról szólva kijelentette, hogy azok a hazának nemcsak díszére válnak, hanem mindenkinek, akit „az olvasás s az általa nyerhető tudomány gyönyörködtet, különös hasznára szolgál".

73 Végül Tolna megye közgyűlése, amikor SZÉCHÉNYI levelét felolvasták és katalógusát bemutatták, annak a reményének adott kifejezést, hogy a Nemzeti Könyvtár alapításával „a Haza dicsősége és a hazafiaknak ezzel összekötött boldogsága" fog növekedni.

74 A nemzetiségi vármegyék nyilatkozatai Mindezek a vélemények a nagy többségükben magyar etnikumú vármegyék nemessége részéről hangzottak el. Kérdés: hogyan vélekedett a felében-harmadában, vagy zömmel idegen nyelvű megyék nemessége. Köztudomású ui. hogy a felvidéki és a többi peremvidéki középnemesség soraiban sok volt az idegen származású, idegen anyanyelvű elem. Mit jelentett a Széchényi Könyvtár alapítása ezek szemében? Vajon ők is ugyanazt látták-e ebben az első modern kultúrintézetünkben, amit a többi megyebeliek? Vegyük hát szemügyre néhány prominens megye nyilatkozatát. Nyitra megye a felvidéki törvényhatóságok egyik legtekintélyesebbje bővebb nyilatkozatot nem tett, csupán annyit tudatott SzÉCHÉNYivel, hogy a kései utódok okulására, levéltárában helyezi el az új téka katalógusait.

75 Röviden nyilatkozott Zólyom megye is. Kifejezte örömét SZÉCHÉNYI érdemének megtörtént törvénybe iktatása felett, majd így írt: „Már régóta csodáljuk 70. Uo., 584-585. f. H. n. 1807. nov. 18. 71. Uo., 363. f. H. n. 1807. okt. 11. 72. Uo., 594. f. Szombathely, 1807. dec. 7. 73. Uo., 693. f. Sopron, 1807. nov. 25. 74. Uo., 623. f. Szekszárd, 1807. nov. 24. 75. Uo., 462. f. Nyitra, 1807. nov. 10. 120