AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk bontakozása a 16—17. században

kulása is. Ilyenek a reformáció előtti időkben nem léteztek, aminthogy — MÁTYÁS és a JAGELLÓ királyok udvarának idegen tudósain kívül — nem volt számottevő laikus humanista rétegünk sem.

18 A 16. század második felében azonban mind a városi polgárság, mind a főnemesség soraiban erőteljes humanizálódás indult meg s — párhuzamosan az iskolai könyvtárak szerveződésével — feltűntek az első laikus könyvgyűjtemények. DERMSCHWAMM Jánoséhoz

19 hasonló téka — ha kisebb méretekben is — nyilván számos akadt mind a reformátorok, mind a humanisták körében. HONTERUS, DÉVAI BÍRÓ, SYLVESTER, KÁROLI Gáspár, BORNEMISSZA Péter, DÁVID Ferenc és HELTAI Gáspár vagy WERNHERR György, STÖCKEL Lénárt és GYALUI TORDA Zsigmond működése nyilván gazdag magánkönyvtárra támaszkodott. Kevésbé jelentett életszükségletet a könyvgyűjtemény a humanizálódott protestáns főurak számára, mégis ezek sorában is nem egyről tudunk, aki jeles tékát állított valamelyik várában. Ilyen volt — hogy csak a legkiemelkedőbbeket említsük — BATTHYÁNY Boldizsár németújvári, ISTVÁNFFY Miklós vinicai, ILLÉSHÁZY István trencséni, THURZÓ György bicsei, THURZÓ Szaniszló semptei, THURZÓ Kristóf szepesvári és RÉVAY Ferenc szklabinyai könyvtára, Erdélyben pedig BETHLEN Elek keresdi tékája.

20 De okkal feltételezhetünk könyvgyűjteményt a 16. században NÁDASDY Tamás, ZAY Ferenc, RÉVAY Péter a PERÉNYI és a FUGGER-PÁLFFY család mögött is; a 17. században pedig nem, csak a NÁDASDYak, a WESSELÉNYiek, a TnÖKÖLYek, a HOMONNAI DRUGETHekde bizonyosan mind a többi előkelő famíliák is könyvgyűjtők voltak.

21 Hiányosan, bár, nyomon követhetők az egyes erdélyi fejedelmek magánkönyvtárai is ZÁPOLYAI János Zsigmondtól I. RÁKÓCZI Györgyön át APAFPI Mihályig.

22 Csak gyér adatok őrzik a 17. századi protestáns tudósok (APÁCZAI CSERE, SZENCZI MOLNÁR, PÁPAI PÁRIZ, GELEJI KATONA és a többiek) könyvgyűjteményének emlékét is,

23 pedig ekkoriban már megszokott, általános jelenség volt minden, külföldi akadémiát járt tanár vagy lelkész házában a könyvtár. 18. HORVÁTH János: Az irodalmi műveltség megoszlása. A magyar humanizmus. Bp. 1935. 19. BERLÁSZ Jenő: Dernschwam János könyvtára. Bp. 1964. 20. IVÁNYI Béla: Batthyány Boldizsár a könyvbarát. = Magyar Könyvszemle. 1948. (Kefelevonat.) az Országos Széchényi Könyvtár kézirattárában Fol. Hung. 2903. BERLÁSZ Jenő: Istvánffy Miklós könyv táráról. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1959. 202 — 240. 1. BERLÁSZ Jenő: Az Illésházy könyvtár. = Az Országos Széchényi Könyvtár Évkönyve 1967. 57 —97. 1. THURZÓ György könyvtárának jegyzéke 1610-ből: Országos Levéltár (rövidítése a következőkben O. L.), Múzeumi Levéltár 921/XIV. Fol. Lat. THURZÓ Szaniszló semptei könyvtáráról GULYÁS: A könyv sorsa. III. k. 176. 1. THURZÓ Kristóf szepesvári tékájáról: 0. L., Kamarai levéltár, NRA 419/44. Br. MEDNYÁNSZKY Dénes: Br. Révay Ferenc szklabinyai könyvtára 1651-ben. = Magyar Könyvszemle. 1881. 336 — 345. 1. LUKINICH Imre: Bethlen Elek könyvtára 1683-ból. = Magyar Könyvszemle. 1919/22. 171-174. 1. 21. WALLASZKY, Paulus: Conspectus reipublicae litterariae in Hungária. Budae, 1808. 264—269. 1. ACSÁDY Ignác: Könyvek régi összeírásokban. = Magyar Könyvszemle. 1894. 209 — 221. 1. GYÖRGY Aladár: Magyarország köz- és magánkönyvátrai 1885ben. Bp. 1886. 407. 1. 22. GULYÁS: A könyv sorsa. III. k. 196—199. 1. VERESS Endre: Izabella királyné. Bp. 1901. HARSÁNYI István: A Rákóczi-könyvtár és katalógusa. == Magyar Könyvszemle. 1913. 17 — 28., 136—147., 232-240., 341-344. 1. THALLÓOZI Lajos: Öreg Apafi Mihály könyvtára. — Magyar Könyvszemle. 1881. 121 — 134. 1. 23. KONCZ József: Geleji Katona István könyveinek lajstroma. = Magyar Könyvszemle. 1899. 270—275. 1. DÉZSI Lajos: Pápai Páriz Ferencz. Bp. 1894. 210