AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

terjesztésében, népszerűsítésében. Belvárosi karnagyi pozícióját is arra használta fel, hogy a mester minél több alkotását szólaltassa meg templomában. (Az ő zenei vezetése alá tartozott a pesti ferences templom is.) így érthető, hogy LISZT őrá gondolt a Via crucis magyarországi bemutatójával kapcsolatban. (Ideális elképzelése szerint — mint ezt a Via crucislioz írt előszóból megtudjuk

29 — a keresztút színhelye a mártírok vérétől öntözött római Colosseum lett volna, ahol a Via crucisnak egy hatalmas harmónium kíséretével kellett volna felhangoznia.) Annál meglepőbb, hogy LISZT e kései remekműve, melyen csaknem öt teljes éven át dolgozott, keletkezése után több mint fél évszázaddal: 1929-ben került először bemutatásra! Nyomtatásban pedig még ennél is később: 1936-ban, a régi LiszT-összkiadás V/7, kötetében jelent csak meg.

30 Pedig LISZT — mint ezt egy, a regensburgi PUSTET egyházzenei kiadóhoz írt, 1884 decemberében kelt leveléből tudjuk —, szerette volna publikálni a Via crucist: „Több éve fekszik kézirataim között három vallásos zenemű kórusra, egyszerű orgona- vagy harmóniumkísérettel. 1. Via Crucis. 2. A hét szentség. 3. Rózsafüzér — egy rövid motettával: Sicut cédrus exaltata sum in Libano stb. — Holnap elküldöm Önöknek ezt a három művet tisztázatban. — A honorárium kérdése teljesen mellékes. Ilyen kompozíciókat nem azért írok, hogy pénzt keressek velük, hanem belső katolikus szívbéli szükségletből. "

31 A kiadó feltehetően azért nem vállalta LISZT e műveinek közreadását, mert nem remélt semmilyen üzleti sikert a mindenféle sallangtól mentes, bensőséges, hallatlanul egyszerű és őszinte, ugyanakkor számos tekintetben — elsősorban harmóniailag — hihetetlenül merész és modern daraboktól. A felsorolt kompozíciók közül egyébként magasan kiemelkedik a Via crucis, amelynek partitúrája és kitűnő magyar hanglemezfelvétele ma már bárki számára hozzáférhető.

32 A nyomda számára készült tisztázati példányt egyébként ma Weimarban őrzik, éppúgy, mint a mű legelső vázlatait. Érdekes, de ma már aligha eldönthető kérdés: vajon ENGESZER Mátyás valóban megkapta-e LiszTtől a Via crucis neki szánt kéziratát, avagy LISZT valamilyen meggondolásból mégis magánál tartotta a kottát? A levelezésben nincs erre vonatkozólag semmiféle adat. Mégis, úgy gondoljuk, nem valószínű, hogy EuGESZERen múlt volna a Via crucis megszólaltatásának elmaradása. Az 1878-as évben a Liszt-egylet még működése virágjában volt; ebben az évben mutatták be pl. a Szent Cecília legendá-t, melyet LISZT a 25 éves jubileumát ünneplő HAYNALD Lajos kalocsai érseknek ajánlott. S ha ebben az esztendőben 29. Az előszót közli a Via crucisnak. a Zeneműkiadó által 1968-ban, SULYOK Imre gondozásában megjelentetett, az EUXENBTJRG cég számára készített kiadása, valamint a régi összkiadás is. 30. A kötet közreadója, Philipp WOLFRTJM, az előszó keltezésének tanúsága szerint már 1919-ben elkészült a mű sajtó alá rendezésével. 31. „Seit mehreren Jahren liegen unter meinen Manuscripten drei geistliche Musikwerke für Chor mit einfacher Orgel- oder Harmonium-Begleitung. 1. Via Crucis. 2. Die sieben Sacramente. 3. Rosenkranz — nebst einem kurzen Motett: Sicut cédrus exaltata sum in Libano etc. — Morgen sende ich Ihnen die drei Werke in sauberer Abschrift. — Die Honorar-Frage ist ganz nebensächlich. Solche Compositionen schreibe ich nicht für Geldgewinn, sondern aus innigem katholischen Herzensbedürfniss." Br. VIII. Nr. 446. 32. A hanglemezfelvételt — SZABÓ Miklós vezényletével — 1973-ban jelentette meg a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. í!8