AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

Ismeretes, hogy LISZT kapcsolatai a belvárosi plébániatemplommal a későbbiekben is igen szorosak maradtak. Az 1865., 1867., 1869. és 1870. évben (amikor még nem volt Pesten állandó lakása) LISZT pesti tartózkodásai idején SCHWENDTNER Mihály belvárosi apátplébánosnál lakott, s bizonyára gyakran volt alkalma találkozni a templom kántorával, ENGESZERrel, akit a magyar zenei életben ekkor már mint zeneszerzőt is — elsősorban mint egyházi kompozíciók és egyéb kórusművek szerzőjét — nagyra becsültek. 1870. december 18-án a Zenészeti Lapokban a következő hír jelenik meg: „Liszt Ferencnél múlt kedden egy 12 tagból álló női küldöttség tisztelgett, s őt arra kérte fel, hogy engedné meg, miszerént az Engeszer Mátyás zenedei tanár neje által indítványozott és már meg is alakított ,női zene egylet'-et az ő nevére keresztelhessék. . . .Beleegyezett." MARSCH Katalin, ENGESZER Mátyás második felesége, énekesnő lévén, részben magára vállalhatta a „Liszt-egylet" megtisztelő elnevezést viselő női kar vezetését; mégis, bizonyosak lehetünk benne, hogy az irányítás főként a kórusvezetésben gyakorlottabb ENGESZERre hárult. A női Liszt-egylet 1872-ben január 28-án rendezte az első, március 10-én pedig második matinéját. A két hangverseny közötti időszakban pedig egy nevezetes esemény játszódott le: „A belvárosi templomban múlt vasárnap" — írja a Zenészeti Lapok 1872. febr. 11-i, vasárnapi száma — „Liszt ,missa choralis'-át adták elő Engeszer M. belvárosi egyházi karnagy igazgatása mellett. Az előadásban a Liszt-női énekegyleten s a nemzeti színház több elsőrendű énekesén kívül résztvett egy — körülbelül 30 énekesből állott — férfikar is, mely különösen e célra alakult egybe." Az alkalmilag összeállt férfikar ENGESZER vezetésével 1873 tavaszától állandó társulatként kezdett működni. A Vasárnapi Újság 1873. márc. 16-i száma így ad erről hírt: „Új énekegylet alakult fővárosunkban, Engeszer Mátyás vezetése alatt. Neve: ,Férfi-Liszt-egylet'. Női már régebben alakult." Az 1873 novemberében megrendezett nagy pesti LiszT-jubileum alkalmával a két egylet együttesen adta elő GOBBI Henrik Liszt cantatéját; a későbbiekben mint vegyeskar működtek tovább. A kortárs, SÁGH József, így értékeli ENGESZER tevékenységét a Liszt-egylet élén: „E téren ritka ügybuzgalmat és tevékenységet fejtett ki s átaljában ő egyike ama hazai művészeknek, ki[!] a magyar zenészeti mozgalmakban, mindenkor és minden irányban tevékeny részt vett s benne a hazai zenészeti ügy egyik legügybuzgóbb s legtevékenyebb harczosát tisztelheti."

28 A Liszt-egylet hangversenyein legtöbbször maga LISZT is megjelent; több ízben maga kísérte az együttest (pl. a Prometheus már említett előadásakor 1875. március 3-án). Az egylet matinéinak nagy részét SCHWENDTNER apát szalonjában, válogatott közönség: neves művészek és műbarátok jelenlétében rendezték meg. ENGESZER a Liszt-egylet karnagyaként oroszlánrészt vállalt LISZT műveinek 28. SÁGH i. m. 90. 1. 7 OSZK Évkönyve 1973 97