AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

HODOLY Katalin művészi pályafutása, LiszTtel való megismerkedése a korabeli sajtó alapján is nyomon követhető. Az első kritika a fiatal művésznő nyilvános szerepléséről 1871 májusában jelent meg: „Most ismét egy új — s ez úttal női — zenészeti kiváló tehetségre van alkalmunk fölhívni a zenevilág figyelmét. . . . Hodoly Kati k.a. e kiváló tehetség. Alkalmunk volt e napokban zongorajátékával és zenészeti képzettségével megismerkedni, s örömünkre szolgál felőle konstatálhatni, hogy a művészeti pályán — melyre magát jelenleg képezi — a legszebb jövőt jósolhatjuk számára. . . a zongorajátékban Sipos[s] Antal (e jeles zongoratanár) s egyéb tudományokban e kitűnő női képezde [t.i. a Nőképző Egylet Leánynöveldéje] országos hírű tanárainak vezetése mellett."

12 LISZT 1872-ben hallotta először HODOLY Katalin zongorajátékát: „Hodoly K. k.a. (Sipos[s] A. tanít.) — kiről egy ízben már megemlékeztünk e lapok hasábjain — a múlt napokban Liszt F.-nek is be lőn mutatva, ki vele több zongoradarabot is játszott négy kézre. A mester igen elismerőleg nyilatkozott tehetsége és képessége felett s őszinte felbuzdító szavakat intézett hozzá további kitartó buzgalmát és tanulmányozását illetőleg. A k.a. a zongoraművészeten kívül az elméleti zenetudományban is szorgalmasan műveli magát még pedig annyi odaadás és buzgósággal, mennyivel — ereszben kivált nőknél — csak nagyon ritkán lehet találkozni."« 1872. március 12-én HODOLY Katalin a kritika elismerését vívta ki, amikor mesterével, SIPOSS Antallal, LISZT Rákóczi-indulójának kétzongorás átiratát adta elő.

14 — 1874 tavaszán a művésznő már mint LiszT-tanítvány szerepel a Lisztegylet egyik hangversenyének előzetes műsorismertetésében: ,,A mint értesültünk, a műsor előadandó darabjai közt lesz egy négykezű zongora darab is Liszt ,Göthe-indulója', melyet a mester két tanítványa Hodoly Katalin k.a. s Pinner M[ax] úr fognak előadni."

15 Amikor a fentebb idézett lexikoncikk megjelent HODOLY Katalinról — 1879ben, — a művésznő a Nemzeti Zenede zongoratanára volt. Neve a Zenede tanárainak névjegyzékében azonban csak az 1877/78-as, illetve az 1878/79-es tanévben szerepel: rendkívüli tanár volt a zongora tanszakon.

16 1879-ben arról tudósítanak, hogy „Pettkó Fáni és Hodoly Katalin zongora-tanárnők ez évben megváltak az intézettől".

17 Bár indoklás nem szerepel, szinte bizonyosra vehetjük, hogy HODOLY Katalin az ÁEKÖVY Józseffel kötött házasság miatt vonult vissza a zenepedagógiai munkától. Nyilvánvaló, hogy attól kezdve — mint ez abban a korban, egészen kivételes esetektől eltekintve, szinte kötelező szokás volt — kizárólag férjének kellett élnie, akinek tudományos karrierje egyre magasabbra ívelt, s társadalmi tekintélye is ezzel arányban növekedett. HODOLY Katalin neve a továbbiakban sem hangversenykrónikákban, sem tanári névjegyzékekben nem fordul elő. Zenei kapcsolatait már csak társas összejövetelek keretein belül ápolhatta ; ezeknek egyike lehetett a már említett zeneestély, melyre LISZT is hivatalos volt. 12. Zenészeti Lapok 1871/31. sz. 496. 1. 13. Zenészeti Lapok 1872/19. sz. 302—303. 1. 14. Zenészeti Lapok 1872/25. sz. 396. 1. 15. Zenészeti Lapok 1874/2. sz. 16. 1. 16. VAJDAFY Emil: A Nemzeti Zenede története. Bp. 1890, Athenaeum. 151. 1. 17. VAJDÁÉT i. m. 95.1. 92