AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében
Ha HODOLY Katalinról nincs is további adatunk, férjéről annál részletesebben megemlékezik az orvostörténeti szakirodalom, hiszen ÁRKÖVYnek köszönhető többek között a budapesti sztomatológiai klinika létrejötte is. MOEELLI Gusztáv, az egyik AítKÖVY-tanítvány, mesteréről írt tanulmányában — a magánjellegű visszaemlékezések között — néhány szóval beszél a feleségről is. „Ugyanez év nyarán [1903-ban] a nála szokásos meghívásban volt részem a klinika doktoraival együtt egész napra Tahin levő, nagyszabású villájába. Itt grandseigneuri módon fogadott és vendégelt meg; és neje, Hodoly Katalin és Richard fia társaságában töltöttük a napot. Ez kedves, velem kb. egykorú fiatalember volt, 18 aki már akkor egy tudományos közgazdasági könyvet is írt. Későbben zavaros életkörülmények között külföldön halt meg. A ház asszonya, akit mindenki nagy tisztelettel vett körül, házasságában nem volt boldog ós fia elvesztése után, mint elvált, majd sokáig mint özvegy, Bécsben fejezte be életét 1941-ben, 90 éves korában." 19 — Nem tartjuk kizártnak, hogy a házastársak közötti harmónia hiánya az igen tehetséges és szellemileg önálló asszony zenei pályájának kényszerű megszakítására vezethető vissza. Ha valaki oly nagy ambícióval és annyi sikerrel kezdi meg működését, mint HODOLY Katalin, akit az akkoriban Pesten rendszeresen még nem tanító LISZT méltónak ítélt, hogy saját maga képezze tovább, az nehezen nyugszik bele a reprezentatív orvosfeleség szerepébe. Az emancipált nő lázadására más LiszT-nőtanítványoknál — pl. VARGA Vilma esetében — teljesen egyértelmű példát is találunk. 20 2. Következő dedikált LiszT-kottánk, a Mus. pr. 3.846 jelzetű Prometheus zongorakivonat egy híres magyar színésznő, BTJLYOVSZKY Lilla tulajdona volt. Ajánlása: „Frau Lilla von Bulyovshy, — / verehrungsvoll, und / dankbar / F. Liszt I 3 ten März, 1875 — / Budapest" egy jelentős LiszT-hangverseny emlékét idézi. A piros egészbőrbe kötött, aranyozott borítócímű kotta belső címlapjának üres versójára fel is ragasztottak egy hang verseny műsort, mely fényt vet a LiszT-ajánlás okára és körülményeire. A műsor — magyar, ill. német nyelven — a következőkről tudósít: „Szerdán, folyó évi Mártius 3-án [a német szövegben az év is megjelölve: Mittwoch den 3-ten März 1875.] esti 8 órakor a városi vigarda kis termében Karok Herder ily című költeményeihez: ,A felszabadított Prometheus' Liszt Ferencz-től. Magán énekrészek: Bogisits Mihály, Scherrübl Nándor, Láng Fülöp, Kőszeghy Károly. Karok: a budapesti Liszt-egylet. A bevezetést képező symphoniai költeményt és a zenekar-kíséretet két zongorán előadják a szerző és Sipos[s] Antal. Az énekrészeket összekötő szöveget szavalja Bulyovzky[!] Lilla úrhölgy. . ." BTJLYOVSZKY Gyulánó SZILÁGYI Lilla (1833—1909) színésznő és írónő már mint gyermeklány is gyakran fellépett a pesti Nemzeti Színházban. 1847-ben már a színház legjelentősebb művésznői közé számították. 1856-ban ismerkedett meg LiszTtel, aki az Esztergomi mise bemutatója miatt augusztus elejétől egy hónapig Magyarországon tartózkodott. Ettől kezdve BULYOVSZKY Lilla egész 18. MORELLI Gusztáv (1879—1960) ekkor 24 éves volt. 19. MORELLI i. m. 76 — 77. 1. 20. PAPP Viktor: Liszt Ferenc élő magyar tanítványai. Bp. 1937, Dante. 111. 1. 93