AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez (8. közlemény) - Ergänzungen zur „Alten Ungarischen Bibliothek" von Károly Szabó, Band I-III.

szöveg kezdőszavai:] Polteaquäm non fine commotione intelleximus: Quőd, nefandae Perduellionis in Regno Noftro Hungáriáé Auctores & Du- | ces . . . [A pátens kelte:] Datum in Civitate Noltra Viennae Auftriae, Die Secundá Menüs Augufti, Anno Domini Millefimo, Septingenteümo Septimo ... [A szöveg alatt, baloldalt:] Joíephus. [Alatta, lentebb:] Joan. Erid. B. ä Seilern. [Középen:] LS. [a pecsétre utaló körvonallal körülvéve.] [Jobboldalt:] Ad Mandátum Sac. Caef. Regiaeque | Majeítatis proprium. | Andreas SzentkereCzti. Egyleveles nyomtatvány. A szedéstükör mérete: 30,7x43,8 cm. Példányunk nagysága: 34,4x54,3 cm. Ennek az Erdélyre vonatkozó újabb amnesztiarendeletnek a nyomdai kiállítása megtévesztőén hasonlít az előzőéhez (140. tétel). Az első négy sor szövege és nyomtatása majdnem teljesen azonos, a kétféle iniciálétípuson kívül hat sor betűtípusa egyezik az előzőben levőkkel és csupán a szövegbetűje nincs meg abban. Amint a 136. tételünkben leírt nyomtatvány kapcsán már jeleztük, aránylag csekély összehasonlító anyagunk nem tette lehetővé minden esetben az összes betűtípus megtalálását, így itt a szövegbetűt és az egyik iniciálét nem tudtuk azonosítani. A sok igazolt betűtípus és ezen felül — különösen e két utóbbi rendelet esetében — a példásan választékos kiállítás és a betűkészlet gazdagsága mind arra mutatnak, hogy ezek a nyomtatványok valószínűleg az illetékes udvari nyomdában, Cosmeroviusék jól felszerelt és igen színvonalasan dolgozó műhelyében készültek. * 7,2 cm magasságú díszes iniciálé. ** 1,8 cm magasságú díszes iniciálé. (Jelzete: RMK III. 4617d.) Ergänzungen zu „Régi Magyar Könyvtár" (Alte Ungarische Bibliothek) von Károly Szabó Band I—III Bibliographisch noch nicht beschriebene alte ungarische Drucke in der Széchényi-Nationalbibliothek (Achter Bericht.) J. FAZAKAS Unsere in den Jahrbüchern der Bibliothek erscheinenden Berichte setzen wir mit der Beschreibung von weiteren elf Drucken fort. Sechse von diesen erhalten königliche Patente (offene Briefe) in lateinischer Sprache. Vier Edikte versprechen Amnestie für die Teilnehmer des Freiheitskampfes von Ferenc RÁKÓCZI II. Kaiser und König LEOPOLD I. gab das erste gleich am Anfang der Kämpfe am 15. Oktober 1703 heraus (Nr. 138), das Zweite entstand, als JOSEF I. nach dem Tode seines Vaters Friedensverhandlungen mit den Rebellen führte. Die bibliographische Literatur registriert bis zur Zeit von diesem Edikt zwei Variante; die jetzt beschriebene ist die dritte (Nr. 139). Zwei weitere Verordnungen gelten für Siebenbürgern. Die erstere ist vom 11. Juli 1707 datiert (Nr. 140., Abb. 3.), drei Monate nach dem Reichstag in Marosvásárhely (Neumarkt), wo RÁKÓCZI als Fürst von Siebenbürgen eingesetzt wurde. Zwei Tage nach der Unterzeichnung der Verordnung, am 13. Juli detronisiert der Reichstag in Ónod das Habsburg-Haus. Offenbar veröffentlichte der Kaiser eben darum nach kaum drei Wochen eine neue Verordnung, in der er auch auf die für ihn beschwerdliche Entscheidung hinweist und versucht die Siebenbürger möglichst von dem Aufstand im königlichen Ungarn abzugrenzen (Nr. 141, Abb. 4.). Diese Verordnungen sind nach aller Wahrscheinlichkeit in Wien, in der CoSMEKOVius'schen 84