AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Fazakas József: Pótlások Szabó Károly Régi Magyar Könyvtárának I—III. kötetéhez (8. közlemény)

132. [Nagyvárad? 1660?] Szent Biblia. [(2. rész:) Az Ó Testamentom mellé vettetett könyvek, melyek apocryphusoknak neveztetnek.] 2°, 48 (?) /// 1. Töredékgyűjteményünkben, egy borítékban 9 db, magyar nyelvű szövegeket tartalmazó papírszeletet találtunk. A töredékek borítékján levő feljegyzés szerint ezeket Conrad Dietericus: Institutiones dialecticae c. munkájának (Franeker, 1642) kötéstábláiból áztatták ki. Ebből a kiadványból könyvtárunkban a 274.004 jelzeten található egy példány, egykorú hártyakötésben. Minthogy a köteten restaurálásnak nyoma sincs, feltehető, hogy a hártyaborítás itt-ott levált a táblákról és úgy szedték ki onnan ezeket a papírszeleteket. Egyforma méretű töredékeinkről megállapítottuk, hogy azok valamely folio alakú nyomtatvány leveleinek kb. negyedrészeit teszik ki és Baruch könyvéből meg Esdrás III. könyvéből tartalmaznak szövegrészleteket. A kilenc töredékből három csupán duplum értékű. A nyomtatás jellege, a betűtípusok és a folio méret egyaránt az 1660—1661. évi várad — kolozsvári bibliakiadást juttatta eszünkbe, bár abban sem Baruch könyve, sem Esdrás III. könyve, sem semmiféle apokrif irat nem jelent meg. A töredékek betűtípusait megvizsgálva megállapítottuk, hogy háromféle méretű kurzívtípus, valamint két nagyobb méretű antikva betűfajta egyezik is a váradi biblia betűivel. A szövegbetű eltér ugyan az abban használt típustól, de az is a váradi biblia nyomtatójának, a kiváló Szenczi Kertész Ábrahámnak a betűtípusa (vö. pl. az RMK I. 826. végén levő III. mutató betűtípusával). Mivel Szenczi Kertésznek más bibliakiadása nincs, töredékeink nyilván összefüggenek valamiképpen a várad—kolozsvári bibliával. Ennek a híres bibliakiadásnak az előszavában nyomdászunk külön szakaszt szentel az apokrif-könyvek kérdésének és azok kimaradását pénzhiánnyal és főleg az ország zűrzavaros politikai helyzetével magyarázza, reményét fejezve ki, hogy ezek kiadására is mód nyílik majd a belső állapotok jobbra fordultával. A most előkerült töredékek arra engednek következtetni, hogy az eredetileg is kiadni tervezett apokrif könyvek kinyomtatását valószínűleg még Nagyváradon elkezdték. A biblia említett előszavából világosan kitűnik ugyanis, hogy az apokrif könyveket nem valamilyen teológiai meggondolásból hagyták ki, hanem csupán az említett körülmények magyarázzák azok elmaradását. Köztudomású, hogy a háborús események és Váradnak a törökök által való elfoglalása félbeszakították a biblia nyomtatását. Azt is tudjuk, hogy bár rendkívüli óvóintézkedéseket tettek, hogy a nyomdai felszerelés és a biblia kész ívei kárt ne szenvedjenek, mégis nagy veszteség érte a biblia kinyomtatott részét. Bod Péter szerint a 10 000 példányból több mint 4000 odaveszett (A' Szent Bibliának históriája. Szeben 1748. 154—155. 1.). így bizonyára nagyrészt elpusztultak azok az ívek is, amelyek az apokrif könyvek szövegeit tartalmazták. Töredékeink közül kettőn maradt fenn ívjelzés (D2, F2). Ezek alapján a többi töredék ívjelét is kikövetkeztettük, és megállapítottuk, hogy a fennmaradt darabkák a Di, D2, Fi, F2 és F

4 levelek egyes részeit tartalmazzák. Mivel a váradi biblia négyleveles füzetekből áll, feltehető, hogy az Ószövetségnek ez a függeléke is négyleveles füzetekből állott. Ha így volt, akkor hat négyleveles ív elkészültéről van bizonyítékunk, amely 24 levelet, vagyis 48 lapot tehetett ki. Ezt igazolja az, hogy a Di

a lapon töredékesen ugyan, de 25-ös lapszámot vélünk kiolvasni, amely ott fenti számításunknak meg is felel. A váradi bibliában kiadni tervezett apokrif könyvek bizonyára ugyanazok lehettek, mint amelyek az 1608. évi hanaui, az 1612. évi oppenheimi és az 1645. évi amsterdami bibliában is megjelentek. Amennyiben e könyveknek e három kiadásban egymással megegyező sorrendjét is követték Váradon, akkor az Esdrás III. könyve 9. részének közepénél — ahol utolsó töredékünk szövege megszakad — az apokrif könyveknek körülbelül a negyedrészéig jutottak el, ami egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem lett volna készen több ív ennél, amikor a munkát Váradon félbe kellett szakítani. Mindenesetre legalább negyedrészben elkészült a bibliának ez 75