AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején

ban az Ady emlékezete? az utolsóban A költő hasztalan vonít című költeményeket találjuk. Egy igen jelentős irodalomtörténeti dokumentum gazdagítja nemcsak a Szabad Magyarságot, hanem az egész magyar szocialista eszmeiségű irodalomtudományt. Az angliai emigrációban élő BAKTA Lajost kérték fel, hogy egy Londonban megjelenő irodalmi évkönyv számára tanulmányt írjon. József Attila. — Egy marxista magyar költő címmel jelent meg a tanulmány két folytatásban, a Szabad Magyarság 1945. évi májusi és júniusi számában. TAMÁS Aladár Egy éjszaka a Japán-ban című visszaemlékezése JÓZSEF Attilára az 1943-as novemberi számban jelent meg. Egy másik, a hazai ADY-irodalomban kevéssé ismert dokumentumot is találtunk a folyóiratban. HOLLÓS József Élet és halál Ady költészetében című tanulmányát közölte az 1945. áprilisi szám. A kecskeméti születésű szerző 1919 után Bécsbe, majd az Egyesült Államokba emigrált. New Yorkban, 1926-ban ő alapította az Ady-Társaságot. A Szabad Magyarság folytatásokban közölte HOLLÓS Egy orvos élete című önéletrajzi regényét, melyről VARRÓ István írt ismertetést a lapban. A folyóirat egyik legjelentősebb dokumentumának tartjuk LUKÁCS György Sorsforduló című tanulmányát. A cselekvést vállaló politikus, a gondolkodó, a marxista irodalomtudós írása lírává ötvözi a történelem parancsát 1945 nyarán. A Sorsforduló az első tömör vázlata a német problémával foglalkozó LUKÁCStanulmányoknak. Az írást TAMÁS Aladár találta egy moszkvai korabeli kiadványban (a címére nem emlékszik), azonnal lefordította s közzétette a folyóiratban. Mottóul SCHILLER „A világtörténelem a világ ítélőszéke" — szavait választotta LUKÁCS György, majd Friedrich HEBBELt, a nagy német drámaírót idézi: „Amivé valaki válhat, Már az is, legalább is isten előtt. És mindennek, ami gyökérben rejlik ki kell jönnie és csak a gyümölcsben hal el." Tanulmányában sűrítve érinti a történelmi pillanat világ- és emberiségérdekű „8ors"-kérdé8eit: „...Objektíve a lublini táborban a német nép, minden becsületes, népével együttérző német számára megvannak a peripetia elemei. A mai döntésből holnap már objektív eJőföltétel lesz és ha ez hamis, úgy a német nép, minden egyes német helyzetének belső és külső rosszabbodását hozza magával. Éppúgy, mint ahogyan az eddigi elmulasztott vagy helytelen elhetározások Hitlerhez és a halálgyárhoz egyengették az utat..." S befejezésül ismét HEBBELt idézi, Marianne szavait Heródeshez: „Sorsod, talán éppen mostan, Kezedben van És tetszésed szerint változtathatod! 5. „...Január 27-ikén volt huszonnégy esztendeje, hogy ADY Endre, a_magyar tragédiák költője, meghalt. Harcának reményei, életének célkitűzései a mai Magyarországról sokkal jobban száműzve vannak, mint valaha is. Emlékét méltóan idézzük egy még tragikusabb sorsú nagy magyar költő, JÓZSEF Attila versével." 322