AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején

írók egyikének álneve. „Csend" c. elbeszélése révén máról holnapra ismert író lett Franciaországban.'' Az elbeszélést B. L. szignóval — egy fiatal magyar lány, BBRGEE Lili fordította. A politikai, gazdasági, történeti és elméleti cikkeken s a szépirodalmi-politikai írásokon túl néhány értékes kulturális tematikájú cikket is tartalmaz a folyóirat. Alekszej TOLSZTOJ írt az első évfolyam utolsó számában SOSZTÁKOVICS hetedik szimfóniájáról; SOSZTÁKOVICS A zeneszerzők is küzdenek című cikke 1944 augusztusában jelent meg; HAASZ István írását a jövő építészetéről a lap első évfolyamának májusi száma hozta. ERDŐS József Magyar nevek a tudományban című írása értékes összegezés a magyar tudósok szerepéről. A könyvismertetések a korszak legfontosabb, új kiadványairól s azok szerzőiről adtak számot (DAVIES: Moszkvai jelentés; GERGELY Sándor: A dehkánok földjén, Egy üzbég kolhoz élete; SZENT-GYÖRGYI Albert spanyol fordításban megjelent könyve; Paul MERKER: Deutschland — sein oder nicht sein. A zsidó összeesküvés című írás ismerteti a New York-i élelmiszermunkások uniója által hasonló címen kiadott 32 oldalas, antiszemitizmus ellenes brosúrát s néhány nevet (Paulette GODDARD, EINSTEIN, FREUD, MENDELSSOHN, GERSCHWIN, MENUHIN) idéz az „összeesküvők" közül. Három író Kínáról címmel a következőket mutatja be a Kritikai rovat: Marie CURIE: Viaje entre Guerreros; Agnes SMEDLEY: China in Armas; Pearl BUCK: El Patrióta. John HERSEY, a Time moszkvai tudósítója A lélek mérnökei című írásában (GORKIJ mondása) J. B. PRIESLEY szavait idézi: „a mai orosz irodalom a világ lelkiismerete", majd ismerteti a nagyarányú szovjet könyvkiadást, az írók és a háború viszonyát. Cikkét SZIMONOV Várj reám című költeményével fejezi be. E szerény és csak vázlatosnak mondható beszámoló végére hagytuk a Szabad Magyarság magyar irodalmi vonatkozású anyagát. Ezt szeretnénk kissé bővebben bemutatni, annak ellenére, hogy mennyiségileg — mivel a folyóirat fő funkciójából kifolyólag a publicisztika foglalja el a nagyobb helyet — talán kevesebb az anyag, de jelentősége annál nagyobb. A Szabad Magyarság első számának első darabja egy ADY-vers, a Véres panorámák tavaszán. Az 1944 márciusi szám az Üdvözlet a győzőnek című verset hozza a következő megjegyzéssel: „Ady Endre utolsó verse, melyet a háború végén írt. Ma sem vesztette el aktualitását." 1945 márciusában, huszonhat esztendővel a költő halála után a Beteg századokért lakolva című ADY-költeményt idézik: . . . Fejünkre lassan-lassan nőnek A beteljesedett végzetek Tegnapján és mostanján az Időnek Mindenki mindenkiért beteg, Beteg századokért lakolva. Az 1943. áprilisi szám első oldalán PETŐFI Föltámadott a tenger című költeménye áll, utána megemlékezés március 15. kilencvenötödik évfordulója alkalmából, majd KÁROLYI Mihály, EHRENBURG, Irwin SHAW, Ludwig RENN írásai következnek. PETŐFrn, AüYn keresztül JÓZSEF Attilához vezet az út. A lap 1942-es második számában a Vidám és jó volt tán konok . . . kezdetű, az 1943-as második szám21 OSZK Évkönyve 1973 321