AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején

Az első szám közölte KÁROLYI Mihály felhívását: ,,A mozgalom elismertetése céljából fontos, hogy kimutassuk az illetékes tényezők előtt, miszerint a szabad országokban élő magyarok az én programom alapján álló „New Democratic Hungary" mozgalmat teljes erővel ós meggyőződéssel követik; ami igazolja azt, hogy odahaza Magyarországon csakis a Horthy-Quisling rendszer árulása és terrorja következtében alakulhatott ki az a reánk magyarokra nézve szerencsétlen helyzet, hogy a magyar nép többségének akarata és meggyőződése ellenére harcolni kénytelen igaz barátai ellen. Nagyon örülnék, ha sikerülne ott egy folyóirat kiadása és természetes, hogy a mozgalomra vonatkozó információkat, közléseket stb. időről-időre, rendszeresen eljuttatnánk. Mexicoi híveimet szeretettel üdvözlöm, komoly munkájukat értékelem és üzenem: „küzdjünk forradalmi elszántsággal az Új Demokrata Magvarországért!" (1942. április 6.) A KÁROLYI Mihály vezette mozgalom mind eszmeileg, mind gyakorlatilag összetalálkozott Európa és a többi kontinens különböző országaiba emigrált magyar kommunisták háború- és fasizmusellenes küzdelmével. E küzdelemben a baloldali sajtó eredményes tájékoztató és szervező munkájával vett részt. Nagy szerepe volt e harcban a moszkvai Új Hangnak. Egyik legjelentősebb lap e korszakban a Franciaországba emigrált magyar kommunisták Magyar Szemléié. Svájcban SZŐNYI Tibor és illegális csoportja 1943-ban hívta életre s terjesztette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front Közleményeit. Angliában, az ottani kommunista csoport KÁROLYival együtt, BUDAY György és mások aktív részvételével, három éven át adta ki a Londoni Magyar Klub sokszorosított havi értesítőjét. A tengerentúli magyar lapok mellett, mint a nagy forradalmi hagyományokkal rendelkező Kanadai Magyar Munkás vagy a New York-i Uj Előre (később Előre, Magyar Világ, majd Magyar Jövő, végül Magyar Sző) a háború idején az emigránsok újabb és újabb baloldali sajtóorgánumokat teremtettek. Ilyen volt a Harc vagy az 1942-ben indult Magyar Fórum című havi folyóirat New Yorkban. Ez utóbbi a Galilei-Kör, a Huszadik Század, illetve a Századunk zászlaját vitte tovább. Teheránban az ottani magyarok Szabad Szó címmel adtak ki sokszorosított újságot 1942-ben. Még Észak-Afrikában is született magyar antifasiszta lap 1944-ben KÁRÁSZ Győző és elvtársai fáradozásai nyomán. Argentínában 1942-ben indították az ott élő magyarok az Uj Világot — melyben a magyar klasszikus és élő irodalom színe-javát JÓZSEF Attilától RÉVAI Józsefig, s a világirodalom és művészet legjelesebb képviselőinek nevét megtaláljuk. Utódja 1943tól 1944 végéig a Magyar Lapok. A chilei magyarok Üzenet címmel adtak ki lapot a háború idején. Az emigráns lapok állandó eleven kapcsolatot tartottak egymással és a hazai mozgalommal. Cikkeket vettek át külföldi, idegen nyelvű lapokból és egymástól; közölték a hazai sajtó legfontosabb híranyagát. A Szabad Magyarság átvette (1943. szeptember) a Londoni Magyar Klub Értesítőjének A függetlenségi front és az egység című vezércikkét, az Uj Világ Szabad Magyar Kongresszus előtt című közleményét, közzétette CZAKÓ Ambró, a kanadai Szabad Magyar Bizottság elnökének felhívását, VÁMBÉRY Rusztem, a Demokratikus Magyarok Amerikai Szövetsége elnökének a Harcban megjelent Németek és magyarok című vezércikkét. Ez utóbbi néhány sorát idézzük: 317