AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején

„. . .Jövője a magyarságnak csak akkor lehet, ha szembe tud nézni az igazsággal. Ez a valóság pedig a komoly demokratizált Magyarország, amely az ezerholdasok vitézkötéses és aranysújtásos hagyományait Rákóczi és Kossuth, Kazinczy és Petőfi hagyományaival helyettesíti. Csak ez a Magyarország teremthet egyenjogúságon alapuló testvéri viszonyt a Dunavölgye többi népével, csak ez biztosíthatja a magyar nép millióinak boldogulását és a magyarság kultúréletének felvirágzását, ha majd a vérzivatar elvonult a fejünk felől." Ugyanez a szám közölte KÁROLYI Mihály március 15-i londoni ünnepi beszédét: ,,. . .Nekünk, szabad földön élő magyaroknak, teljes erőnkkel támogatnunk kell az otthoni függetlenségi frontot. Amerikában, Délamerikában, Kanadában, Angliában és Oroszországban egységesen fel kell sorakoznunk a Szövetségesek mellett és amit odahaza nem mondhatnak ki, nekünk kell szavakba foglalni. Mindenkinek, aki új, haladó Magyarországot akar, a nemzeti függetlenségi front táborában a helye. Kíméletlen harcot kell indítanunk a fetidális osztály, a bankokrácia és az iparbárók ellen, harcolnunk kell a szabadságjogokért, a szomszédnépekkel való megegyezésért, a zsidótörvények maradéktalan likvidálásáért. Földhöz kell juttatnunk a magyar parasztot, biztosítanunk kell a dolgozók jogait, nacionalizálnunk kell a kulcsiparokat, a bankokat, és ki kell irtanunk a fasizmus minden gyökerét. Éles harcot indítunk a fasizmus haszonélvezői ellen. Ezek a svábokból jött magyarok, majd magyarokból visszasvábosodott Reményi-Schnellerek és Wünscherek valóságos gazdasági Gestapot jelentenek az országban és mindent elrabolnak. Itt az ideje, hogy addig is, amíg a magyarság otthon meg tud szólalni, mi egy Nemzeti Tanácsot alakítsunk. Ebben a Tanácsban helyet kell foglalniok az amerikai, délamerikai, mexicoi, oroszországi és angliai stb. magyarság legreprezentánsabb képviselőinek. A Nemzeti Tanácsnak csupán az lenne a szerepe, hogy az összeköttetést biztosítsa a Szövetségesek és a magyarság között." A szabad földön élő magyarok a háború egész időszakában jelentős akciókkal támogatták a Szövetségesek harcát. A Magyar Segély bizottság sok tízezer dollárt gyűjtött s küldött gyógyszert, kötszert a Vörös Hadseregnek. Feljegyzésre érdemes kezdeményezés volt az emigráns magyar asszonyok részéről az EszakAfrikai Djelfába internált volt spanyolos magyar nemzetközi brigádtagok segítése. A lap pontos elszámolásokat közöl a gyűjtött összegekről és azok rendeltetéséről. Az adakozók között voltak vagyonos emberek is, mint például a mozgalom vezető tagjai, a milliomos WEINSTOCK Vilmos, s a dúsgazdag EIBENSCHÜTZ golyóscsapágy gyáros — mindketten meggyőződéses antifasiszták. 1942. augusztus 20-tól kezdve majd három éven át minden hétfőn egyórás rádióműsort sugárzott spanyol nyelven a Cadena Radio Nációnál — a Nemzeti Rádióadók Lánca. A műsort a Bulletin munkatársai szerkesztették. Az adások a Rákóczi-induló akkordjaival kezdődtek és fejeződtek be. Egyik érdekes műsor volt 1944 januárjában Upton SINCLAIR üzenete a magyar néphez. A Szabad Magyarság több esztendőn át beszámolt a szervezeti-mozgalmikulturális életről. Az 1943 júniusi szám hírt ad a Comité de Ayuda a Rusia en Guerra szervezettel együtt a Szovjetunió javára rendezett április 14-i hangversenyről, melynek műsorán szerepelt SOSZTÁKOVICS híres kvintettje is. A lap első számában ROBICHEK Imre a Mexikóban előadott magyar darabok sikeréről (HELTAI Jenő, MOLNÁR Ferenc, ZILAHY Lajos és mások) és SZIGETI József hegedűművész koncertjéről számol be. A szeptemberi szám közli: 1942. május 10-én, a könyvégetés napjának évfordulóján a Mexikóba emigrált német írók „El Libro Libre" — „Szabad Könyv" 318