AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Markovits Györgyi: Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején

Magyarok a fasizmus ellen Mexikóban a második világháború idején A „Szabad Magyarság" „A világtörténelein a világ ítélőszéke" (Schiller) MARKOV ITS GYÖRGYI A publicisztika — a jelen történetírása. Törekvés arra, hogy beleszóljunk a jelenbe, mely a jövőt is meghatározza. Ez a törekvés hatotta át a Mexikóba emigrált magyar kommunistákat, antifasisztákat; mindazokat, akik önnön sorsuk tükrében is látták a világtörténelem katasztrofális alakulását. A tisztánlátás s az abból fakadó tettvágy hívta életre a Szabad Magyarság című folyóiratot. „...Az esettségnek e rettentő idejében Károlyi Mihály felhívására Torontótól Buenos-Airesig egy emberként állt talpra a kontinens igaz magyarsága. . . Különböző okok miatt, de egy értelemmel vagyunk itt valamennyien, amerikai kontinensen élő magyarok. . . Nekünk, hazánktól távol élő, szabadságot akaró magyaroknak nem lehet más feladatunk, mint minden erőnkkel résztvenni ebben a harcban. S ha van köztünk véleményeltérés, különbözőség a felfogásban, jussunk megegyezésre egymás között, épp e harcnak érdekében. E célból alapítottuk lapunkat és bizalommal, becsülettel szólítjuk fel a kontinens államaiban élő küzdőtársainkat az együttműködés megteremtésére'' — írja TAMÁS Aladár

1 szerkesztő az 1942 júniusában indult havi folyóirat Szabad Magyarországért című vezércikkében. Két esztendővel később, 1944 januárjában így ír a szerkesztő: „. . .A Szabad Magyarságot húsz hónappal ezelőtt indítottuk el a magyar függetlenség és az antifasiszta harc jelszava jegyében. E zászló alatt kívántuk egységre hozni a külföld magyarságát. . . Mindaddig, amíg Magyarország sorsa intézésében a hazai népi erők nem léphetnek fel nemzetközi viszonylatban is, addig a külföldi szabad magyar mozgalmaknak olyan kötelezettségük van a kettős fasiszta elnyomás alatt szenvedő magyar néppel szemben, amelyet vállaltak és amelyet teljesíteniök kell..." 1946. március 30-án pedig így búcsúzik a laptól: „Negyvennyolc hónappal ezelőtt, itt a távoli Mexicoban, összeült néhány ember és elhatározták egy társadalmi és kulturális havi folyóiratnak a megjelentetését, így született meg a Szabad Magyarság. Itt, Mexikóban, ahol sem magyar nyomda, sem magyar nyomdai munkások, sem magyar írók, sem magyar újságírók nem voltak és mai napig sincsenek. Sőt, magyar olvasóközönség sincs, hisz' az amerikai kontinens 1. TAMÁS Aladár tíz hónapig le Verney-ben volt. 1940 június végén szabadult, s novemberre már meg is írta élményeit, annak ellenére, hogy közben több országon át kellett menekülnie: Portugáliában internálták, utána Panamába, majd Guatemalába ment tovább, s november 20-án érkezett Mexikóba. 313