AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A londoni Eighty Club magyarországi látogatása 1906-ban

Országos Kaszinóban a kormány díszebédjére. A két uralkodóra mondott köszöntő után APPONYI a gyengélkedő KOSSUTH nevében is az Eighty Clubra ürítette poharát. Szavai jól jellemzik a vendéglátók gondolatvilágát és állandóan visszatérő témáját. ,,Mi magyarok nem csupán csodáljuk az angol nemzetet, de mély rokonszenvet is érzünk iránta. Hozzája képest kicsiny nép vagyunk, de a történelem tanúsága szerint mindig a szabadság országa voltunk. Emellett az angol és a magyar alkotmány sok közös vonást mutat. A 16. században Európában csak két alkotmányos állam volt: Anglia és Magyarország. Ez a tény szorosabbra vonta a két ország történelmi kapcsolatát. E két nemzet közös vonása a szabadság szeretete. Minden magyar gondolataiban és érzéseiben az első és legfontosabb a személyes és a nemzeti szabadság szeretete volt. Az egész magyar nép nevében kívánom, hogy angol vendégeink azzal a benyomással térjenek haza, hogy a magyar lovagias és szabadságszerető nép, s kívánom, hogy az ősi és ma újból megerősített kapocs váljék még erősebbé. Az Eighty Club látogatásával és a két nemzet találkozójával létrejött barátság drága kincse a magyar népnek."

24 Miután APPONYI elmondta, hogy a vendéglátók milyen képet szeretnének magukról kialakítani, Henry NORMAN mondott köszönetet a fényes vendéglátásért. Kijelentette, hogy nem hivatalos minőségben érkeztek Magyarországra, csak mint egy politikai párt és egy politikai klub egyéni tagjai, de útjuk része az az új nemzetközi irányzatnak, amely az angol uralkodó kezdeményezése nyomán új alapokra kívánja helyezni az országok viszonyát, hogy ,,a szigorú diplomaták hűvös levelezését és a felelőtlen újságok gyalázkodásait" váltsa föl az entente cordiale-ók 24. Eighty Club: Hungary. 89 — 90. 1. Az eredetileg angolul elhangzó beszédnek a •Bií-ban megjelent magyar fordítása jóval hosszabb az angol közlésnél. A kettő összevetése ugyan nem árul el lényegesebb tartalmi különbséget, de jelzi, hogy APPONYI stílusa az angol olvasók számára túl cikornyás lett volna. A hitelesebb változat minden bizonnyal a BH-é. „Nemcsak nagy csodálat tölti szívünket e nemzet iránt, hanem bizonyos ösztönszerű érzések is vonzanak feléje. Mi nagyon kis nép vagyunk összehasonlítva a nagy angol nemzettel, a mi területünk nagyon kicsiny, azonban a történelem igazolja, hogy Magyarországon a szabadságnak mindenkor kedvező talaja volt és nálunk minden érzést, amely a szabadság felé irányult, melegen tápláltunk és vérünknek folyásával is képesek voltunk ezt az érzést védelmezni. Angliának nagy alkotmánya van, alkotmányunk és szabadságunk azonban nagyon sok helyen találkozik egymással. A XVI. században, amikor Európában minden alkotmány összetörött, csak két ország volt, amelyben alkotmány volt: Anglia és Magyarország. (Éljenzés) A két nép között bizonyos közös érzés fejlődött ki, amely a történelem által adott köteléket még erősebbé fűzte össze és nemcsak hisszük, tudjuk, nemcsak a történelem mutatja azt, de a tajDasztalatokból is láthatjuk, hogy ez a közös érzés valóban megvan a két nemzet között és az alap, amely a két nemzetben ezt az érzést táplálja, a szabadság iránti szeretet. Vannak bizonyos gondolatok és bizonyos érzések, amelyek minden magyar embernek át meg áthatja az utolsó lehelletig (sic!) és ezek között az első helyen van az egyéni és népszabadság. Az egész magyar nemzetnek nevében kifejezi azt a kívánságát, hogy a vendégek vigyék magukkal azokat a benyomásokat, amelyeket a lovagias és szabadságszerető magyar nép között találtak, vigyék magukkal Angolországnak fiai közé és ott adják át a magyar nemzetnek üdvözletét és a magyar nemzetnek mély tiszteletét. Mondják meg, hogy ez egy szabadságszerető nép, amely rokonszenvez mindazokkal a népekkel, amelyek a szabadság iránt élni is, halni is tudnak. Kívánja, hogy az a kötelék, amely az angol és magyar nemzet közt létesült, még erősebbé fonódjék össze és biztosítja az angol nemzetet az Eighty Clubnak jelenlévő tagjai által, hogy az a barátság, amely itt most erősebbé lett a két nemzetnek találkozása által, drága kincse a magyar nemzetnek, amelyet sokáig meg fog őrizni." 298