AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Miklóssy János: Irodalmi folyóirataink a Bach-korszakban (1849—1859)

megjelent, indult útjára a kormány félhivatalos lapja, a Magyar Hírlap is. A Hölgyfutár szerkesztője, NAGY Ignác (1810—1854), a negyvenes évek kedvelt tárcaírója, forradalom alatti „okos" magatartásának köszönhette, a fennálló viszonyok között feltűnően korán elnyert lapindítási engedélyét. A KOSSUTH pénzügyminisztériumában szolgálatot teljesítő fogalmazó nem követi 1849 elején a forradalmi kormányt Debrecenbe, sőt cikkeket ír a WINDISCHGRÄTZ uralma alá került fővárosban megjelenő Pesti Hírlapba,. A honvédseregek visszatértekor Soroksárra vonul „betegeskedni" és csak 1849 októberében tűnik fel ismét Pesten. A lap a német Damen Courrier magyarításából nyerte szokatlan hangzású nevét. Elsőként, 1843-ban GARAY János Regélő Pesti Divatlapja, keresztelte így el azt a rovatát, amely a nővilág híreiről, mozgalmairól tudósított. NAGY Ignác már 1849 elején ilyen néven szerette volna folytatni a JÓKAitól átvett Életképeket, de a meglódult események terveivel együtt félresodorták. A Hölgyfutár, alcíme szerint: „Közlöny, az irodalom, társasélet és divat köréből" — vasár- és ünnepnapok kivételével minden nap megjelent, eleinte a negyvenes évek irodalmi divatlapjainak tipográfiai hagyományait követve — negyedrét alakban. 1850 júliusától a szellősebb, háromhasábos formátumra tér át (puritán fejlécét még az óv elején egy figyelmet keltőbb, a lap hangulatát is hívebben kifejező biedermeier jellegűvel váltja fel). 1857-től a verseket, elbeszéléseket közlő ím. főrész két-, a tárcát tartalmazó háromhasábos; 1859-től feladva a naponkénti megjelenést, hetente háromszor kerül kiadásra. Előfizetési ára indulásakor egész évre Pesten 13,— vidéken 16 pengő forint. Első szerkesztője, NAGY Ignác (1849. nov. 15—1854. márc. 18.) egyszersmind kiadó tulajdonosa is. Őt BERBCZ Károly (1854. ápr. 6—1856. márc. 31.), TÓTH Kálmán (1856. ápr. 1— 1862. jan. 8.), SZOKOLY Viktor (1862. jan. 9—márc. 31.), BTTLYOVSZKY Gyula (1862. ápr. 1—nov. 6.), BALÁZS Frigyes (1862. nov. 7—1864. nov. 6.) követik a szerkesztői székben. Indulásától három körülmény determinálja döntően a Hölgyfutár működését: 1. Naponta (!) megjelenő irodalmi jellegű lap, 2. mindenekelőtt a nőolvasók pártfogására számít, 3. szerkesztője — szerkesztői — személyi adottságai, művészeti elvei, esztétikai felkészültsége. Irodalmi profilú napilap fenntartása — a Hölgyfutárénál kedvezőbb körülmények között is — nem mindennapi feladat elé állítja a szerkesztőt. Még akkor is, ha kiváló írók, publicisták hatékony támogatására számíthat, és a NAGY Ignácénál, utódaiénál érettebb ízlésű, komolyabb felkészültségű szerkesztő áll a próbálkozás élén. Egy nap mint nap színrelépő, meghatározott tematikájú lap hallatlan mennyiséget emészt fel alkalmanként lehetőségeiből. Milyenek lehetnek itt a naponkénti, igényes megújulás feltételei, amikor a hetente, havonta napvilágot látó, tágabbkörű tematikát magukénak valló orgánumok sem tudnak mindig sikerrel kitérni a tucatmunka, a selejt, a múló kordivat elől? A múlt század negyvenes évei politikai, irodalmi életünk nagyarányú fellendülésének voltak esztendei: a Pesti Divatlap vagy az Életképek szerkesztői mégsem gondoltak soha a naponkénti megjelenésre, és nem találkozunk ilyen tervvel A Hét vagy a Nyugat virágzása idején sem. A Hölgyfutárnak pedig korántsem állt olyan kiváló munkatársi gárda a rendelkezésére, mint azt a vállalkozás természete követelte volna. Indulásától számítva jó féléven át irodalmunk egyetlen sajtóreprezentánsa ugyan, versenytársak nélkül; íróink, publicistáink mégsem sorakoznak mögé olyan számban, mint az várható volna. Húzódozásuk csak részben magyarázható a világosi fegy250