AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk bontakozása a 16—17. században

amelynek felbomlását a protestantizmus a nemzeti nyelvek előtérbe helyezésével is elősegítette.

30 Ennek az iskolázásnak — ugyanúgy, mint a protestánsoknál — elsőrangúan fontos tényező volt a könyv. Hosszabb-rövidebb idő múltán minden kollégium és rezidencia mellett korszerű, latin nyelvű könyvtárt szerveztek, alkalmat és lehetőséget nyújtva a tanulóknak — fokozott mértékben a konviktusok lakóinak —, hogy nyelvtudásukat biblikus, hitbuzgalmi vagy teológiai olvasmányokon, úgyszintén klasszikus irodalmi emlékeken te próbára tegyék és gyakorolják. A világ, a természeti és társadalmi valóság megismerésének lehetőségét tehát az iskola mellett felállított könyvtár segítségével, mintegy öntevékenység útján nyitották meg az ifjúság előtt. Az a polgári vagy nemes ifjú, aki a jezsuita gimnáziális tanfolyamot elvégezte, okvetlen magával vitte otthonába a könyv tiszteletét, birtoklásának és használatának Szükségérzetét: részese lett a könyvkultúrának. A jezsuita kollégiumi (rezidenciális) könyvtár azonban semmiképpen sem csak a tankönyvtár szerepét töltötte be. Sokkal inkább tudományos bibliotéka volt: a kollégium tanárainak, pasztorációs vagy írói tevékenységet folytató papjainak magas színvonalú, nemzetközi provenienciájú apparátusa. Sőt, harmadsoron, ha nem is hivatásszerűen, bizonyos közművelődési funkciót is betöltött, amennyiben a kollégium működési helyén, a városi polgárság és a környékbeli nemesség, illetőleg világi papság használatára is nyitva állt. Összegyűjtésük a rend központi szervei által megjelölt program szerint, alapos tervszerűséggel, aktuális igényekkel, külföldi, főképpen itáliai, francia és dél-német forrásokból történt. A szerzeményezésben nemcsak a katolikus hittudományi és a nemzetközi humanista irodalomra voltak tekintettel, hanem a protestáns teológia régi és új termésére is.

31 Dús jövedelmű földbirtokaik, amelyekhez az uralkodóház kegyéből jutottak, széles körű könyvvásárlásokra is lehetőséget nyújtottak. Protestáns jellegű könyveik zömét azonban általában idehaza, rekatolizált főurak ajándékaiból vagy éppen elűzött protestáns tanintézetek, illetőleg lelkészek lefoglalt gyűjteményeiből szerezték. Ennek folytán sok esetben igen becses magyar nyelvű állomány is kapcsolódott a latin törzsanyaghoz.

32 Kiemelkedtek a kollégiumi (rezidenciális) könyvtárak sorából a felsőoktatási intézmények, a nagyszombati egyetem és a kassai akadémia mellett kialakult bibliotékák. Ezek jellegét az oktatási karok szükségleteinek megfelelően, az ún. hét szabad művészet, valamint a filozófia, a jogtudomány és a hittudomány legfontosabb irodalmi alkotásai határozták meg. Összetételük tehát legfeljebb a jogi szakágak fokozottabb szerepe tekintetében különbözött az egyszerű kollégiumi könyvtárakétól és természetesen mennyiségileg.

33 Ami a megújult többi szerzetesrendet illeti, a 17. század folyamán ezek is igyekeztek kialakítani — saját igényeiknek megfelelően — a nyomtatott könyvekből álló új kolostori tékákat. Minthogy azonban a középkori eredetű rendek a jezsuitákéhoz hasonló közoktatási és intellektuális szerepet általában nem vállaltak, hanem legföljebb pasztorációs tevékenységet fejtettek ki, nekik széles skálájú, a világi tudományosságra is tekintettel levő tékákra nem volt szükségük. 30. BANGHA, i. m. 182-193. 1. 31. Uo., 280-287. 1. 32. GULYÁS: A könyv sorsa. III. k. 172. 1. 33. Uo., 173. 1. WALLASZKY, i. m. 265-266. 1. 213