AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)
III. Könyvtártörténeti és művészettörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Könyvtári kultúránk bontakozása a 16—17. században
Ehhez képest gyűjteményeik — akárcsak a reformáció előtti századokban — most is jobbára aszketikus, misztikus, skolasztikus jelleget öltöttek. Állományuk kialakulásában gyakran jelentős szerepet játszottak a patrónus főúri családok könyvajándékai is. Világi könyvek, nem egyszer igen becses korai humanista művek jobbára ezen a réven kerültek a kolostorokba. 34 c) Főpapi és főúri magánkönyvtárak Az ellenreformációs könyvkultúra érvényesülésében is — akárcsak a humanizmuséban vagy a reformációéban — jelentékeny részük volt a főpapi és főúri magánkönyvgyűjteményeknek, bár hatásuk ereje és köre távolról sem hasonlítható a jezsuita könyvtárakéhoz. Rendeltetésük szerint, most is sajátosképpen gyűjtőik érdekét (önművelését, közéleti tevékenységét vagy csupán kedvtelését) szolgálták, mégis a szűkebb vagy tágabb környezet, az aula, a baráti vagy rokoni kör érdeklődését és művelődési vágyát is kielégítették. A főpapi gyűjtés — a hódoltsági javadalmak elvesztése óta — meglehetősen összezsugorodott: jóformán csak Nagyszombatra, Nyitrára, Győrre, Jászóra (az egri püspök székhelyére) és Kassára korlátozódott. A legkiemelkedőbb szerepet most is az esztergomi érsekek vitték. Bár vonatkozó információink meglehetősen töredékesek, bizonyosnak látszik, hogy a későhumanista érsekek (OLÁII Miklós, VERANCSICS Antal, FEJÉRKÖVY István, KUTASSY János) éppúgy becses gyűjtemények létrehozói voltak, mint a barokk metropoliták (FORGÁCH Ferenc, PÁZMÁNY, LÓSY Imre, LTFFAI György, SZELEPCSÉNYI György és SZÉCHENYI György). De a többi prelátusok sorában is számos tudós könyvgyűjtő akadt (így TELEGDY Miklós, RADÉCIUS István, LISTHIUS János, ABSTENIÜS BORNEMISSZA Pál, DRASKOVICII György és NAPRÁGI Demeter). 35 Kiváló hírre emelkedett közülük MOSSÓCZY Zakariás nyitrai püspök, a Corpus Juris Hungarici első megszerkesztő je és kiadója, akinek tékája 900-nál több munkát ölelt fel 1000-en felüli kötetszámban, éspedig nemcsak újabb kori könyveket, hanem incunabulumokat és kódexeket is, főképpen a katolikus és protestáns teológia köréből, de részben a bölcselet, az egyházi és római jog, a görög—latin filológia és irodalom, a történelem és földrajz, a természetrajz és az orvostudomány területéről is. Gyűjteményében régi tudóstékákból, így SAMBTJCTJS Jánoséból is előfordultak szórványdarabok. 36 Ezek a főpapi könyvtárak most sem intézményesültek, nem váltak egyházmegyei bibliotékává,. MOSSÓCZY püspök könyvtárát is a rokonsága örökölte, utóbb pedig a pozsonyi jezsuita kollégium szerezte meg. A 17. század közepéig alig-alig fordult elő, hogy valamelyik főpap személyes gyűjteménye a dioecesisre szállt volna. Pedig esztergomi egyházmegyei viszonylatban állítólag FORGÁCH Ferenc 34. A kismartoni ferences könyvtárról: SZILÁGYI Sándor (szerk.): A Magyar Történelmi Társulat 1883. évi . . . kirándulása Sopron városába és Sopron vármegyébe. Bp. 1883. 88-92. 1. A pápai ferences tékáról: Magyar Minerva 1900. 270-271. 1. A németújváriról FEJÉRPATAKY László: A német-újvári sz. ferenczrendi zárda könyvtára. = Magyar Könyvszemle. 1883. 100—137. 1. 35. GYÖRGY Aladár, i. m. 47—49. 1. GULYÁS: A könyv sorsa. III. k. 199—211. 1. CSONTOSI János: Adalékok Oláh Miklós könyvtárához. = Magyar Könyvszemle. 1883. 61-66. 1. WALLASZKY, i. m. 267. 1. 36. IVÁNYI Béla: Mossóczy Zakariás és a magyar Corpus Juris keletkezése. Bp. 1926. 70-78. 1. 214