AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)
II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - Berczeliné Monori Erzsébet: A Színháztörténeti Tár díszlet- és jelmezterveiről
alapították. 3 Ennek tükrében az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának alapítási éve — 1949 — alig húsz éves késésnek tekinthető. Az említett gyűjtemények keletkezés szerinti magyar változatai: Eszterháza mint a hazai főúri színjátszás és kastélyszínház legrangosabb képviselője; a Nemzeti Színház múzeuma és könyvtára a Comédie-Francaise és a Burgtheater kései rokona, az Országos Széchényi Könyvtár közelmúltban ismertetett színházi gyűjteménye pedig a Bibliothéque de FArsenal majdnem egykorú magyar megfelelője. A párhuzam, természetesen, nem jelent egyenlőségi jelet. A hazai gyűjtemények később keletkeztek, mert hazai színjátszásunk is jóval később indult, mint Európa nyugati országaiban. Abban azonban a hazai és külföldi gyűjtemények megegyeznek, hogy először szaporodott az anyag s aztán történt a rendszerezés, gyűjteménnyé szervezés. Ez egyébként minden történeti gyűjtemény kialakulásának törvényszerű rendje. Ha mármost a keletkezés helyén, okán és rendjén túl gyűjtőköri szempontból vizsgáljuk a világ nyilvántartott színházi könyvtárait és múzeumait, megállapítható, hogy az alapvető szempontok nagyjából azonosak a mieinkkel. Valamennyi gyűjt színdarabokat, színlapokat, képes ábrázolatokat, irattári anyagot, levelezést, sajtókivágatok at. E sor a második világháború utáni időtől a filmmel és hangszalaggal bővült. Könyvtárunk, mint nemzeti könyvtár, gyarapodásának tetemes hányadát kötelespéldányokból, azaz sokszorosítással előállított nyomdai termékekből szerzi. A díszlet- és jelmeztervek egyedi példányok, kívülesnek e kategórián. Könyvtárunk vezetősége e téren a szelektív gyűjtés mellett foglalt állást, tisztában lévén az anyag dokumentációs szempontból nélkülözhetetlen, kiegészítő szerepével, de meg azért is, mert az országban egyetlen közgyűjtemény sem foglalkozik a díszletés jelmeztervek rendszeres, tervszerű gyűjtésével. 4 A díszlet szerepe és feladata, hogy a színpadra állított műnek optikai keretül, háttérül szolgáljon, s a maga külső, festői, formai és technikai eszközeivel a dráma — tehát a cselekmény és mozgás — megelevenítésének szerves részévé váljék. Ez a meghatározás magában foglalja a díszlettel szemben támasztott követelményeket és tilalmakat. Mindkettő évszázadok során, tapasztalati úton alakult ki. A díszlet tehát elsősorban optikai tényező, színek, formák és fények kombinációja, de keret és háttér, amelyben és amely előtt a cselekmény lejátszódik. Más szóval: amely a maga sajátos eszközeivel és nyelvén dramaturgiai egységbe olvad az elhangzott szóval, az eljátszott mozgással. Hozzájárul a mű levegőjének, ritmusának megteremtéséhez, de fölé nem kerekedhetik, csak szolgálhatja, tolmácsolhatja azt. Tanulságos dolog egymás mellé állítani néhány gyakorló színházi szakember meghatározását a díszlet szerepével kapcsolatban, s megfigyelni, hogyan differenciálódik, kap egyre finomabb árnyalatokat a fogalmazás az idők folyamán, az igények fejlődése következtében, s nem utolsósorban azért, merta s zcenika 3. Bibliotheques et musées des arts du spectacle dans le monde. Publ. : A. VEINSTEIN. Paris, 1960, Centre Nat. de la Recherche Scient. 761. 1. 4. 2451/1971. dec. 9. főoszt. vez. értekezlet határozata: ,,A Színháztörténeti Tár . .. feladata a hazai eredeti díszlet- és jelmeztervek gyűjtése. A cél az, hogy minden jelentős művész és művészi irányzat néhány jellegzetes, szép tervével reprezentálva legyen gyűjteményében." 162
