AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

Budapesten valamilyen ének- vagy zeneegyesület, esetleg templomi együttes élén állt volna, ami szintén indokolhatná a responzórium neki szóló ajánlását. THERN Károly és LISZT kapcsolatáról szólva megemlítjük még, hogy 1867ben megjelent LISZT XV. rapszódiájinaik négykezes zongoraátirata RÓZSAVÖLGYI kiadásában, melyet RÉTH N. Károly dolgozott át.

90 A RÉTH N. vezetéknév anagramma, s a THERN nevet rejti: az átdolgozás tehát THERN Károly munkája. LISZT valószínűleg tudott erről a kiadványról, s minden bizonnyal hálás is volt érte. 11. Ms. mus. 3.438 jelzeten szerepel a Zeneműtár állományában az a piros egészbőrbe kötött kolligátum, melynek arany betűs borítócíme: Symphonische Dichtungen. II. Az öt részből álló kolligátum a következő műveket tartalmazza négykezes zongoraletétben: Hamlet (R. 323.), Hunok harca (R. 422., a négykezes letét valószínűleg BüLowtól), Az ideálok (R. 423., SGAMBATI négykezes átirata), két epizód LENATT Faustjából: 1. Az éjszakai menet, 2. Mephisto keringő (R. 325/1—2.). A VÉGH Jánosnak és feleségének, BEZERÉDJ Angélának ajánlott kotta — a növedéknapló tanúsága szerint — 1964-ben raktárrendezésből került felvételre. Hogy azt megelőzően hogyan jutott a Széchényi Könyvtárba, azt már nem sikerült kinyomozni. Több mint 30 évvel a leltárba vétel előtt azonban a sajtóban a következő emlékezés jelent meg VÉGH János fia, VÉGH Gyula tollából: „Liszt Ferenc naplója a Mester halála után, örököseinek jóvoltából került Atyám birtokába, emlékül a Zeneakadémia hírneves elnökére, akinek oldala mellett Atyám tiszteletbeli alelnöki minőségben éveken keresztül segédkezett a kezdet nehézségeivel küzdő állami zeneintézetünk megszervezésében. A napló különben nem az egyedüli, családunkban kegyelettel őrzött emléke a mesternek. Néhány baráti levélen kívül több hangjegy is van közöttük, melyek közül legértékesebb Atyám Suite-jének Liszt által két zongorára átírt kézirata, a „Symphonische Dichtungen" szüleimnek dedikált két kötete stb." — írja VÉGH Gyula 1930-ban, „Liszt Ferenc kiadatlan naplója" c. közleményének bevezetőjében.

91 Az Ms. mus. 3.438 jelzetű kötet azonos a VÉGH Gyula által említett Symphonische Dichtungen II. kötetével. Az I. kötet hollétéről nincs tudomásunk. A baráti levelek, melyeket a Muzsika 1929/12—2. száma magyar fordításban közöl, ma szintén az OSZK tulajdonában vannak.

92 A kötet szűkszavú ajánlása: „Ä J. et Angelica j de Végh, / en sincere amitié j F. Liszt I Février 78, / Budapest", önmagában véve még nem árulja el, hogy verebi VÉGH János és rendkívül muzikális felesége LISZT legszorosabb baráti köréhez tartozott Budapesten. VÉGH János, aki nem kisebb mestereknél végezte zenei tanulmányait, mint THERN Károly és MOSONYI Mihály, végül a bírói pályára 90. Címlapja: „Marche de Rákóczy. Rákóczi induló. LISZT F. után zongorára négy kézre művészileg alkalmazá Réth N. Károly." Lemezszám: 1507. Az OSzK-ban található példány jelzete: Mus. pr. 15.287. Az álnév megfejtése MAJOR Ervin nyomán. 91. Muzsika. 1930/1-2., 22. 1. 92. A Kézirattár állományában. Vö. Pr. 436, 455, 470, 488, 494, 520, 523, 532, 534, 535, 546, 547, 548, 568 és 580. sz. 118