AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1973. Budapest (1976)

II. Az OSZK gyűjteményeiből és történetéből - P. Eckhardt Mária: Liszt Ferenc és magyar kortársai az Országos Széchényi Könyvtár dedikált Liszt-zeneműveinek tükrében

létesítendő intézménytől. A Zeneakadémia tervének ellenzői gyakran hivatkoztak arra, hogy inkább a FESTETics-féle énekiskolát kellene jobban támogatni. Jellemző, hogy az első (1875—76-os) zeneakadémiai tanévre közös költségvetést szavaztak meg a két intézmény részére; ebből FESTETICS iskolája 15 000 Ft-tal, míg EEKEL és LISZT Zeneakadémiája mindössze 6000 Ft-tal részesedett. Mint azt LEGÁNY Dezső kutatásai nyomán ma már világosan látjuk: LISZT személyes anyagi segítségére, s a fiatal Akadémia összes tanárának kitartására volt szükség ahhoz, hogy e „konkurrenciaharcban" diadalmasan felül tudjanak maradni.

49 Abban az időszakban, amikor LISZT a szóban forgó kottát FESTETICS Leónak ajándékozta, kettejük barátsága még felhőtlen volt. Bár a dedikációban keltezés nem szerepel, bizonyosra vehetjük, hogy az 1840-es évekből származik. Erre nemcsak abból következtethetünk, hogy ekkor volt LISZT és FESTETICS gróf között a legszorosabb kapcsolat; magának a kottának a külalakja és lemezszáma is erre utal. Kolligátumunk mindhárom darabja — mint már említettük — B. LATTE kiadásában jelent meg. Közülük a Koll. 2-ről hozzávetőleges bizonyossággal tudjuk, hogy 1840-ben hagyta el a nyomdát. Ennek lemezszáma 2308. Bár francia viszonylatban egyelőre nem áll rendelkezésre olyasféle lemezszámkatalógus, amilyet a német és osztrák kiadókról O. E. DEUTSCH, illetve A. WEESTMANN készített, nem látszik túl merésznek az a következtetés, hogy a 2832. lemezszámú Koll. 1. éppúgy, mint a 2664. lemezszámú Koll. 3. szintén az 1840-es években, nem sokkal 1840 után jelenhetett meg. Épp a Magyar Dallok (Ungarische Nationalmelodien, R. 105.) sorozattal kapcsolatosan egyébként két füzet nyomtatott ajánlásában is szerepel FESTETICS Leó gróf neve. Az I. füzetet (No. 1—6) az 1840-es HASLiNGER-kiadásban csak neki, míg a VI. füzetet (No. 13) annak a hat magyar mágnásnak ajánlotta, akik 1840. január 4-én a díszkardot átnyújtották neki, s akiknek egyike volt FESTETICS Leó gróf is.

50 A LiszT-levelezést vizsgálva feltűnik a FESTETicshez írt levelek nagy száma és meleg baráti hangja az 1839—1846 közötti időszakban. Már az 1839. nov. 24-én, Párizsból írt levél is utal egy korábban kialakult jó kapcsolatra: „Remélem, hogy ön megtartott engem jó emlékezetében, s hogy mindig számíthatok majd az Ön barátságára, amely nekem drága."

51 1839 decemberében — a felserdült LISZT első magyarországi látogatása alkalmából — a gróf a művész elé utazik Bécsbe, hogy őt Pozsonyba és Pestre elkísérje. Pesti tartózkodása idején LISZT FESTETICSéknél lakott; a gróf házának erkélyéről hallgatta végig a tiszteletére adott katonazenét. Erről részletesen beszámol D'AGOULT grófnőnek egy 1840. jan. 6-án kelt levélben.

52 Az együtt töltött, sikerekkel, lelkesedéssel, élményekkel teli napok 49. A 45. jegyzetben említett tanulmányon kívül LEGÁJSTY Dezső még a következő írásokban dolgozta fel a Zeneakadémia keletkezésével és kezdeti működésével kapcsolatos anyagot: A Zeneakadémia születése. = Magyar Zenetört. Tanulmányok, írások Erkel Ferencről és a magyar zene korábbi századairól. Bp. 1968, Zeneműkiadó. 75—104. 1.; Erkel és Liszt Zeneakadémiája (1876 — 1877). = Magyar Zenetört. Tanulmányok. Mosonyi Mihály és Bartók Béla emlékére. Bp. 1973, Zeneműkiadó. 103-113. 1. 50. A kotta egy példánya az OSzK Zeneműtárában: Mus. pr. 7612. A többi főúr: ATTGTTSZ Antal, BÁNÍTY Pál, TELEKY Domokos, NYÁKY Pál és ECKSTEIN Rudolf. 51. «J'espére que vous m'aurez gadré votre bon souvenir et que je pourrai toujours compter sur votre amitié qui m'est précieuse.» Br. I. Nr. 22. 52. Corr. L-AG. I. 352. 1. 104