AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején

MOLNÁR apát, különösen kiváltották STEED ellenszenvét. A december 17-i vezércikk szintén a parlamenti intézmények működéséhez szükséges szabályozott szabadság megsértését látta a rombolásban, és úgy vélte, hogy a vitát mérlegelve az ország többsége TISZA mellé fog állni, amint erre már utalnak is bizonyos jelek.

31 A pártatlanságát — tudósítójával ellentétben — megőrizni kívánó szerkesztőség december 19-én ismét vezércikket szentelt a magyar belpolitikai válságnak. Az obstrukció és a házszabály-módosítás kérdésében TiszÁnak ad igazat, akinek „egyenes és férfias" magatartását dicséri, de elfogadja APPONYI érveit is, aki joggal kritizálja a szűk választójogot, a választásokon tapasztalható nyomást és vesztegetést. TISZA választási győzelmétől az obstrukció felszámolását várja, az ellenzék esetleges sikerétől viszont „átfogó választási reform"-ot, ami után a szocialistákkal együtt felszámolhatják ,,a magyar monarchia összes bajait".

32 Nem kellett sok időnek elmúlnia, hogy ez az illúzió szertefoszoljék, de azokban a hetekben hasonló reményeket táplált a magyarországi Szociáldemokrata Párt is. A január 4-i, ,,ex-lex"-ben történt házfeloszlatás után megjelent szabadelvű választási manifesztumról STEED nagy elismeréssel szólt: merész, mentes a frázisoktól, magas szellemi színvonalon áll. „Ennél jobban nem lehetett volna kifejezni a magyar átlagszavazó politikai érettségébe vetett hitet."

33 STEED szemében tovább növelte TISZA értékét, hogy Ausztriában a legkonzervatívabb, az 1867 előtti viszonyokat visszakívánó körökben gyakran hallotta, miszerint TISZA rosszabb, mint a függetlenségi ellenzék.

34 Még tovább ment a kormányfő dicséretében annak január 8-i programbeszéde után: „a szabadelvű program minden tekintetben széles keretek között mozog és igen tartalmas. Egy ritka módon józan elme megnyilatkozása, aki hosszú éveken keresztül készült fel tanulással, gondolkodással és gyakorlati tapasztalatokkal jelenlegi állásának betöltésére. TISZA teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a jelenlegi választási küzdelem nem annyira a parlamenti reform körül mozog, hanem Magyarországnak mint a dualista Monarchia egyik partnerének és mint jól szervezett, progresszív államnak a jövőjét érinti."

35 Miközben TiszÁnak a gazdasági és szociális problémákat, valamint a választójog kiterjesztését mérsékelt reformprogrammal megoldani remélő kísérlete ilyen meleg támogatásban részesült a Times részéről, a miniszterelnök január 15-i miskolci beszéde, amely állást foglalt az állam „egységes magyar nemzeti jellege" mellett, nem váltott ki ellenvetést.

36 A választások előestéjén a Times vezércikkben foglalkozott az esélyekkel.

37 Az „1867 óta a leghevesebb választási kampány" beszédei „megmutatják a magyarok született politikai ösztöneit, habár a lázongások és az ismétlődő vérontások azt is jelzik, hogy ezt az ösztönt a néptömegekben még távolról sem fejlesztették ki eléggé". TISZA eljárásának alkotmányossága tekintetében nem kíván 31. TT, 1904. dec. 17. 9. 1. Az utalás TiszÁnak a hagyományosan ellenzéki Marosvásárhelyt mondott beszédére vonatkozott. 32. TT, 1904. dec. 19. 9.1. 33. TT, 1905. Jan. 5. 3-4. 1. 34. TT, 1905. Jan. 7. 5. 1. 35. TT, 1905. jan. 10. 4. 1. 36. SETON-WATSON híres könyvében éles kritikát gyakorolt e beszéd fölött. Racial •problems in Hungaray. London, 1908. 198. 1. 37. TT, 1905. jan. 24. 7. 1. 379