AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején

Bécsi tartózkodásának első éveiben a nemzetiségi kérdés még nem nagyon foglalkoztatta STEEDet, az osztrákok és magyarok hegemóniája ellen sem tudósításaiban, sem magánleveleiben nem emelt kifogást, bár már korán megfigyelhető nála a tudatos különbségtétel a „Hungarian" (magyarországi, értve ez alatt az ország különféle nemzetiségű állampolgárait, az Eötvös-féle „politikai nemzet" értelmében) és a „Magyar" között.

20 1904 elején a horvátországi elégedetlenséget még a fiumei orosz konzul számlájára írta, aki STEEDnek áprilisra nagyobb tüntetések kirobbanását jósolta meg, amikor megpróbálta megnyerni a horvát követelések számára, de ehhez a tudósító hozzátette: „létezik a horvát kérdés és e tekintetben a magyarok helytelenül járnak el".

21 Áprilisban azonban TRUMBIŐ spalatoi (Split) polgármester jó érzékkel megtalálta STEED érzékeny pontját, meggyőzte, hogy SUPILO, a fiumei Növi List szerkesztője ellen a magyar hatóságok azért indítottak eljárást, mert a délszlávok és az olaszok megbékéléséért szállt síkra. STEED a magyar akció mögött az Adria felé törekvő Németország kezét látta és ez STJPILO mellé állította, aki ellen hamarosan el is ejtették a vádat — STEED szerint mivel jelezte, hogy ő is részt kíván venni a tárgyaláson.

22 * Amikor TISZA István miniszterelnök 1904. november 18-án a törvényhozás szabályainak tudatos megsértésével, parlamenti többsége birtokában puccsszerűen megszavaztatta a házszabályok ideiglenes módosítását, ezzel a jövőben ki akarta zárni, hogy a parlamenti többség akaratát az ellenzék a Ház működőképességének megakadályozásával, az obstrukcióval korlátozza. Ebben a hazai közvélemény jelentős része az íratlan alkotmányt ért súlyos sérelmét látta, míg a külföldi megfigyelők ugyanezt a parlamenti rendszer normális működéséhez elengedhetetlen lépésnek tekintették, amelyre más nyugat-európai országokban már korábban sor került. TISZA „a parlamenti eljárás szellemének megmentése érdekében szándékosan szegte meg annak betűjét", írta a Times.

23 Maguk a kortársak is tudták azonban, hogy a november 18-ával kezdetét vett magyarországi belpolitikai válság nem csupán a Ház szabályai körül zajlik. A házszabálymódosítást az obstrukció tette szükségessé, az obstrukciot viszont a hadsereg létszáma növelésére és fegyverzete fejlesztésére benyújtott törvényjavaslat váltotta ki. A hadseregfejlesztés érintette a dualizmus alapját képező kiegyezési törvényt, az ehhez kapcsolódó és a korszakon végigvonuló „közjogi kérdést" (Magyarország, Ausztria és az uralkodó viszonyát), egyúttal pedig módot kínált a magyar parlamenti ellenzék számára „nemzeti" követelései benyújtására, s ezzel népszerűsége növelésére. 20. így például 1904. dec. 17-én írja a Times-ban: „the whole Magyar population of Hungary ..." Emlékirataiban megemlíti, hogy EÖTVÖS és DEÁK óvta honfitársait attól, hogy a „magyar" és „magyarországi" (Magyar és Hungarian) kifejezést szinonimakónt használják. Through thirty years, I. 224. 1. 21. STEED levele BEixhez, 1904. febr. 13. PHS Papers. 22. Times History, III. 403 — 404. 1. A STJPILO elleni eljárás megszüntetésével kapcsolatos iratokban (közli KEMÉNY G. Gábor: Iratok a nemzetiségi kérdés történetéhez Magyarországon a dualizmus korában. IV. 1903 — 1906. Bp. 1966. 41. sz. 480 — 483. 1.) nincs nvoma STEED valószínűleg eltúlzott állításának. 23. The Times (továbbiakban TT), 1904. nov. 21. 5. 1. 376