AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: A Times és Magyarország az 1904—1906-os politikai válság idején

folyásolták. Sokáig remélte, hogy Ausztria—Magyarország és Olaszország leválasztható Németországról, illetve nem válik a német politika eszközévé.

13 Az 1900-as évek elején minden szeparatista tendenciájú, vagy az összmonarchia belső kohézióját gyengítő irányzatot károsnak tartott, mint ami csak elősegítheti a német befolyás erősödését, illetve az osztrákok lakta részek Németország felé való gravitálását, ezért kezdetben a dualista berendezkedés híve volt, és magyarországi barátai is a 67-es táborból kerültek ki. Első magyarországi benyomásai (részben a neves régész, HAMPEL József és felesége, az angliai emigrációban született PULSZKY Polyxéna hatása alatt) igen kedvezőek voltak,

14 már csak azért is, mert a bécsi politikai és társadalmi légkört elviselhetetlennek találta. „Nagy megkönnyebbülés lesz, ha északról Vilmos bemasíroz és kissé felélénkíti itt a dolgokat",

15 írta ironikusan arról, amitől a legjobban tartott. Budapestet, „ahol valódi politikai élet van", sokkal érdekesebbnek találta: „Budapesten az emberek szabadon beszéltek és saját gondolataik voltak. Valamennyien kitűntek heves magyar patriotizmusukkal, és e tekintetben a magyarországi zsidók, akiknek a száma légiónyi volt, túltettek a magyarokon ... a parlament realitás volt, az erős alkotmányos élet valódi központja, nem olyan díszlet, mint Ausztriában. A magyar közéleti személyiségek ráadásul úgy beszéltek, mint az államférfiak. Néhányuk, így például TISZA István gróf, államférfinak is tűnt. Mindenesetre legtöbbjük több fejjel meghaladta az ausztriai szintet."

16 Ez az elismerés azonban inkább szólt a magyar politikai élet formáinak, a szereplők öröklött jó fellépésének, mint a belső viszonyoknak. Röviddel megérkezése után STEED magyarul kezdett tanulni,

17 s bár sosem érte el a maga elé célul kitűzött fokot, szótár segítségéve] olvasni tudta a budapesti lapokat. Erre hivatkozva sikerrel akadályozta meg a különösen APPONYI Alberttól és LÁNG Lajos kereskedelmi minisztertől szorgalmazott, de a londoni szerkesztőség által sem ellenzett tervet, hogy legyen a Timesnak Budapesten egy külön tudósítója.

18 Az AppoNYival szemben táplált személyes ellenszenven túl politikai szempontból ezt azért ellenezte, mert szerinte a magyarok ezzel csak a teljes különváláshoz szükséges ipar kifejlesztéséhez akarták megnyerni az angol tőkebefektetőket.

19 13. STEEDnek 1905 előtt vallott külpolitikai nézeteit összefoglalja SCHUSTER: i. m. 12. 1. — Hozzá kell azonban tennünk, hogy nemcsak általános európai összefüggéseiben érdekelte STEEDet a Monarchia, hanem a Földközi-tengeri brit érdekek, elsősorban Egyiptom megtartásában is fontos szerepet tulajdonított az Olaszországgal szövetséges adriai nagyhatalomnak, SALiSBURY-t követve. STEED levele BELLhez, 1906. ápr. 16. 14. E kapcsolat érdekes dokumentumai STEEDnek a HAMPEL-családhoz intézett levelei. OSZK Kézirattára, Fond VIII/2346 és 2698. 15. STEED levele BELLhez, 1903. ápr. 16. PHS Papers. 16. STEED: Through thirty years, I. 197. 1. 17. STEED levele BELLhez, 1903. marc. 23. PHS Papers. 18. A budapesti tudósító ügyében a szerkesztőség álláspontjára BELL levele STEEDhez, 1903. jan. 7., STEED ellenkezésére STEED levelei BELLhez, 1903. jan. 2., jan. 4., jan. 5., márc. 6., márc. 23., aug. 6. — APPONYLTÓI különösen élesen ír 1903. jan. 2-i levelében. PHS Papers. Vö. Through thirty years, I. 197 — 198. 1. 19. STEED levele BELLhez, 1903. márc. 23. PHS Papers. — Az angol tőke idecsábítása valóban célja volt a magyarországi üzleti köröknek. E törekvések érdekes mellékterméke az 1903. december 1-én meginduló Hungary című kéthetenként megjelenő illusztrált angol nyelvű lap. 375