AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Miklóssy János: „Organum a nagy közönségért". (A Vasárnapi Újság a Bach-korszak

Népiesség helyett népszerűség foglalmazhatjuk meg az ötvenes évek derekán keletkezett igényesebb ismeretterjesztő periodikák programját (Vasárnapi Újság, Magyar Nép Könyve, Család Könyve és részben a Budapesti Viszhang). Mondandó­jukat a néphez, £LZftZ cl nemzethez intézik. írásaikat világosság, egyszerűség, olvasmányosság jellemzi. Az ismeretek terjesztése mellett a nemzeti öntudat ápolása a legfőbb gondjuk. A „köznéphez", a „kétkeziekhez" szólás kizárólagos igénye csak az évtized végén jelentkezik ismét. De: ekkor már a gazdasági válság kellős közepén va­gyunk, a nemzeti egységpolitika épületén repedések mutatkoznak és differenciá­lódik az olvasótábor is. Mind többször elhangzik ez idő tájt a figyelmeztetés: „Azon lapjaink és egyéb vállalataink, melyek a ,nép' cége alatt jelennek meg, még mindig nem a szorosan vett népet tartják szem előtt; nem az ő számára, hanem inkább azon közép­osztály számára iratnak, mely áll a falusi lelkészek, tanítók, jegyzők s más honora­tiorok s előkelő falusi gazdákból, és mely csak annyiban számláltatik a nép közé, amennyiben a közt forog, s mely úgyszólván a falusi értelmiséget teszi. A tulaj­donkép úgynevezett nép, azon osztály, mely leginkább szűkölködik közhasznú s szükségű ismeretek nélkül, a szegény tanulatlan néposztály még mai napig sem bír irodalommal, még a mai napig sem olvas (. . .)" 23 „A »Vasárnapi Újság' — állapítja meg programjában a Hírmondó — bármily nagyszerű sikernek örvendjen is lassankint a középrend közlönyévé képződött." 24 Az 1857-ben BOROSS Mihály szerkesztésében induló Kalauz és az 1858-ban, a Vasárnapi Újság társlapjaként zászlót bontó Hírmondó már a „kétkeziekhez" címezi mondanivalóját. A Hírmondó és a Vasárnapi Újság közötti különbséget pedig PÁKH így ma­gyarázza: „az egyik a vegyes nagy közönség, a másik a köznép számára lesz írva; az egyik népszerű lesz, mert kerülni fogja a szorosan vett tudományos modort, a másik népiességet fog keresni a tárgyak megválasztásában s előadásában, mellyet az irodalmi míveltség legelső stádiumán álló közönsége felfogásához, egy szűkebb életkör igényeihez fog alkalmazni." 25 * A Vasárnapi Újság sajtótörténeti jelentőségét szintetizáló képességében és távlatnyitó hatásában kell látnunk mindenekelőtt. Magába szívta és tökélyre vitte az előtte volt azonos szándékú lappróbálkozások szinte valamennyi folyta­tásra érdemes kísérletét, bázist teremtett a csapásán induló ismeretterjesztő, szakmai és tudományos orgánumok számára. A Vasárnapi Újság létrejötte után már nem lehetett úgy lapot szerkeszteni és írni, mint előtte. Hatását még a tőle jellegben és célkitűzésben eltérő orgánumok, jelesül az irodalmi divatlapok (Nővilág, Napkelet stb.) is magukon viselik. A biedermeier ízlés teremtette „családi lapoktól", pontosabban külföldi példaképeiktől, a Familen Blatterektől jobbára csak külsőségeket vesz át. Bieder­23. TÁNCSICS Mihály: Bordács Elek, a gyalog árendás. [Könyvismertetés.] = Szép­irodalmi Közlöny. 1858. jún. 10., 72 — 46. sz. 24. Hírmondó. 1858. nov. 15. 25. A ,,Hírmondó" című új néplap és a „Vasárnapi Üjság". — Vasárnapi Újság. 1858. nov. 14., 46. sz. 336

Next

/
Thumbnails
Contents