AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Fried István: Egy elfelejtett magyar szlavista

öntudat ébresztését megelőző korszak képei. Mégis: leírta és vallotta, hogy a nemzetiségi problémák a történelembe vannak beágyazva, nem a jelen pillanatainak szüleményei; s a magyarosítás halk helyeslése mellett a törvénytelenségek és a türelmetlenség ellen is hadakozik. További szlavisztikai munkásságára erősen rányomja bélyegét az 1840-es években elmérgesedett magyar—szláv (magyar— szlovák, magyar—horvát stb.) viszony. Továbbra is hivatkozik szlavisztikai forrásaira, az ól és az akol szavakról értekezve SAFÁRIK : Uiber die Abkunft der Slavenját használja,

49 terjedelmes kéziratos értekezésében, az Európai Scythiáb&n,

50 mely 1845 és 1852 között keletkezhetett, részben SAFÁKIK szláv őstörténeti elképzelései ellen nyilatkozott, most már bírálja a szlovák tudós „sajátságos modor"-át, de véleményének tolmácsolására is vállalkozott. Szerinte SAFÁKIK őstörténeti elméletét a wend, wind és a srb (szerb) néptörzs nevének etimológiájára alapította. Hosszadalmas cáfolatát azért nem ismertetjük, mert világosabban és alaposabban fejti ki egy másik, szintén kéziratban maradt dolgozatában, mely már címében jelzi szándékát: „Schafarik (!) sláv régiségeinek eriticai taglalatja."

51 SAFÁRIK: Slovanské starozitnoshjának jelentőségével már nagyon sokat foglalkoztak. A kortárs és jóbarát, PALACKY szerint: új korszakot jelent az ószláv történelem kutatásában.

52 SAFÁKIK azt a feladatot vállalta, hogy megmutassa: az európai kultúra megteremtése nemcsak a román és a germán nemzetek alkotása, mint azt tudományuk és művészetük vallotta, hanem a szláv népeké is — jelölte ki SAFÁKIK e művének helyét és jelentőségét Zdenék NEJEDLY.

53 A magyar nacionalizmus történetírói ugyanennek a ténynek a másik vonatkozását emelik ki, tudniillik azt, hogy SAFÁKIK ,,idegengyűlölet"-re nevelte olvasóit.

54 GOGOLÁK Lajos előbb SAFÁKIK romantikus szelleméről beszélt, „mely a szláv régiségek és népköltészet ügyét közösségi élménnyé tette",

55 majd újabban arra utalt, hogy SAFÁRIK műveinek nem célja a tudományos kutatás, nemzeti célokra törekszik „im Banne der slawisch-romantischen Umwertung des slawischen Daseins".

56 Végül egy német véleményt idézünk: „Zwar wurden seine Kenntnisse im Laufe der Zeit überholt, doch seine nationale Begeisterung für die slawische Frühzeit hat sich dem Volk für immer eingeprägt."

57 A kortárs magyar irodalom keveset és mellékesen foglalkozott csak SAFÁRIK e nagyhatású, a szoros értelemben vett tudományos jelentőségen túlnövő munkájával; HORVÁT István bírálta említett dolgozatában, „PBRFÖLDY" fordított két 49. Akadémiai Értesítő. 8. 1848.: 1848. február 7-én elhangzott előadás. 50. MTAK Ki. Tört. 4-r. 43. III. 51. Az előző jegyzetben jelzett helyen. KÁLLAY: A régi Szláviáról címmel két ízben is tartott előadást: Akadémiai Értesítő. 13. 1853. 26. és 14. 1854. 217., de az egész dolgozat már 1853. november 6-án készen volt: KÁLLAY Ferenc levele TOLDY Ferenchez a megjelölt napról: MTAK Ki. M. irod. lev. 4-r. 76. szám. 52. Idézi: J. VLCEK: Dejiny ceské literatury. II. Praha 1960. 386. 53. Déjiny národa ceského. Praha 1949. I. 78 — 79. — NEJEDLY megállapítását átveszi: M. PisÚT (szerk.): Dejiny slovenskej literatury. Bratislava 1962. 197. — Társadalmi jelentőségét méltatja: M. PISÚT —K. ROSENBAUM —

V. KOCHOL: Dejiny slovenskej literatury II. Literatúra národného obrodenia. Bratislava 1960. 163. 54. RÁTZ Kálmán: A pánszlávizmus története. Budapest 1941. 65. A pánszlávizmus: A magyarság és a szlávok. (Szerk.: SZEKFŰ Gyula.) Budapest 1942. 158. 56. L. von GOGOLÁK : Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes II. Die slowakische nationale Frage in der Reformepoche Ungarns (1790—1848). München 1969. 67. 57. J. MÜHLBERGER: Tschechische Literaturgeschichte. München. 1970. 66. 302