AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Käfer István: Zsolnai szlovák kalendáriumok történetszemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról

Zsolnai szlovák kalendáriumok történet-szemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról KÄFER ISTVÁN Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben számos régi cseh és szlovák nyelvű 1 kalendárium található, elsősorban RÉVAY Ferenc adományából. Ilyen SOLANUS, Samuel lőcsei (1717—1739), WOXOMIRSKI, Stanislaw pozsonyi (1744—1784), KEZIKAWSKI, Krzystof olmützi (1679—1741), KRAMÉRYTJS, Václav Matéj prágai (1786—1797) kalendáriuma és számos más, köztük a dolgozatunk témájául szolgáló NEUBABT-féle, Zsolnán, 1705. és 1708. évre, illetve Lőcsén 1706-ra és 1709-re kiadott naptár. 2 A felsorolt kalendáriumok példányból ismeret­lenek a cseh és a szlovák nemzeti bibliográfiákban, 3 és joggal tarthatnak számot a részletes feldolgozásra. Különösen a kalendáriumok prognosztikonjai, krónikái és más, a naptárhoz kapcsolódó járulékos részei, nem utolsósorban pedig a hasz­nálók bejegyzései sokszor rejtenek magukban nagy értékű művelődéstörténeti és egyéb adalékokat. Dolgozatunk csupán egy kicsiny — bár Magyarország művelődéstörténete szempontjából igen jelentős — probléma megvilágítására törekszik: a három említett zsolnai (lőcsei) kalendárium krónikáinak elemzésére és néhány összefüg­gés bemutatására. ESZE Tamás a debreceni tipográfia egykorú termését vizsgálva a két fenn­maradt, 1704-re és 1706-ra készült kalendáriumról megállapítja, hogy „a histó­1. A 18. század elején még az ún. Biblikus cseh, a králicei biblia nyelve szolgált szlovák irodalmi nyelvként, a katolikusoknál általában erősebb, az evangélikusok­nál mérsékeltebb szlovakizáló tendenciával. Az általános gyakorlat szerint az egykorú Magyarországon ezen a nyelven megjelent munkákat szlovák nyelvűek­nek szokás tartani. 2. BORSA Gedeon— KÄFER István: Az Országos Széchényi Könyvtár régi cseh és szlovák nyelvű nyomtatványainak, katalógusa 1800-ig. Martin — Bp. 1970, Matica sl. - OSZK 1049-1064, 1235-1260, 538-543, 516-525, 722-725. 3. A csehszlovák Knihopis és a szlovák RrzNER-féle bibliográfia feltünteti ugyan őket, az 1706-ost azonban a Knihopis példányból nem ismeri, s a többi évre szóló naptárak leírásai sem olyanok, mint más, példányból ismert nyomtatványok esetében. A naptárak létéről tehát volt tudomás vagy inkább következtetés, a tar­talomról azonban nem. Vö.: RIZNER, Eudovít: Bibliográfia písomníctva slo­venského . . . do r. 1900. Turc. Sv. Martin 1929, Matica sl.; Knihopis ceskych a slovenskych tiskű od doby nejstarsi az do koncé XVIII. století. Praha 1939. — Je­lenlegi szerkesztője Doc. DB. HORÁK, Frantisek. Nem jobb a helyzet a magyar naptárak krónikáival sem. L. HERVAY Ferenc: Magyar krónika a régi magyar kalendáriumokban. = MKSz 1970. 4, 373 — 378. p. 245

Next

/
Thumbnails
Contents