AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Käfer István: Zsolnai szlovák kalendáriumok történetszemlélete a Rákóczi-szabadságharc koráról

riácskákban sincs semmi célzás a szabadságharcra. A debreceni kalendáriumokat is óvatos polgárok és nem bátor hazafiak szerkesztették'''', ugyanúgy „a kuruc területeken megjelent naptáraknak is mindig maradt valami labanc jellege, mert a históriát nem a kuruc történetszemlélet szerint fogalmazták meg, hanem valami óvatoskodó közömbösséggel, mintha nem is folynék Magyarországon nemzeti szabadságharc a Habsburguralom ellen", sőt RÁKÓCZI el is koboztatta az 1704-i lőcsei kalendáriumot, amely pedig az egész ország legtekintélyesebb naptárának számított annyira, hogy más hazai városokban is lőcsei kalendárium-utánzatokat adtak ki.

4 * Az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött, 1708-ra, Zsolnán kiadott szlovák kalendárium krónikarésze bátor kuruc szellemben készült, ugyanis 1703-tól nyomon követi a szabadságharc eseményeit, sőt az 1703-as eseményeket igen részletesen tárja az olvasók elé: II. RÁKÓCZI Ferenc Lengyelországból beküldött Pátensét BÁTHORY, BETHLEN, BOCSKAI, I. RÁKÓCZI György és THÖKÖLY Habsburg-ellenes felkeléseinek folytatásaként tekinti; felsorolja a fő okokat, amelyek II. RÁKÓCZI Ferencet a harc megindítására kényszerítették; beszámol a mozgalom lelkes fogadtatásáról, a megyék, a városok és a nép csatlakozásáról, a hadi sikerekről, ,,az ellenség által lebecsült magyar nép" gyakori ausztriai beütéseiről, amelyekkel „szintén tűzzel és vassal megbosszulta" „az elnyomott Magyarország" ellen elkövetett barbár kegyetlenségek egész sorát. A krónikában a szabadságharc részletes leírása terjedelmi okokból igen jelentős szerkezeti változtatásokat követelt a korábbi zsolnai és egyéb egykorú NEUBART-féle naptárak krónikarészeihez képest: a szerkesztő kihagyta a törökellenes harcok nagy részét, továbbá a Habsburg-ház történetének egyes adatait, a helyükre pedig egyrészt a terjedelmes szabadságharc-beszámoló, másrészt a korábbi Habsburg-ellenes megmozdulások, illetve a RÁKÓCZI-család adatai kerültek. Messzire vezetne, ha a trencséni CízEK-nyomda folytatásaként működő zsolnai nyomda történetébe bonyolódnánk, csupán az erős RÁKÓczi-párti állásfoglalás néhány okát és megnyilvánulását sorakoztatjuk fel kalendáriumaink értelmezése és történeti elhelyezése szempontjából. A zsolnai nyomda Habsburg-ellenes patrióta szelleme egyidős alapításával. A fehérhegyi csata után menekülő csehtestvérek és más exulánsok adták ott ki műveiket és reménykedtek a sorozatos magyarországi rendi felkelések eredményében. Az első ismert zsolnai nyomdász, az idősebb DADÁN maga is cseh menekült volt, apjával együtt, aki csehtestvér papként állapodott meg Puhón.

5 A cseh 4. ESZE Tamás: Egy fejezet a Rákóczi-szabadságharc könyv- és irodalomtörténetéből. A debreceni tipográfia termése 1703 — 1705. Bp. 1964, Tankönyvkiadó. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Közleményei. 42. 119. p. 5. Vö.: CAPLOVIC, Ján: Bibliográfia tlací vydantfch na Slovensku do roku 1700. diel I. Martin 1972, Matica sl. 15. p. A II. kötetből vett adatokat kéziratból merítettük. — REPCÁK, Jozef: PrehVad dejin kníhtlace na Slovensku. S, 1.1948, 70— 73. p. — L. még: KLEINSCHNITZOVÁ, F.: Ján Dadán, tlaciar zilinsky. — Slov. pohl'ady 1930. 253 — 254. p., LOMBARDINI, A.: Nekdajsia zilinská tlaciaren-Tovarysstvo 1895. 38-46. p. 246