AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Berlász Jenő: Újabb információk Istvánffy Miklós tékájáról

LiEiNENSis Commoniitoriumá,nak lefordítására és 1561-ben Igen szép könyv címen való kinyomtatására.

51 Minden bizonnyal ugyanez a változás ment végbe DRASKOVICH Bartolomej másik fiának Gaspar-Gáspám&k, a horvát végvárak főkapitányának életében is. ő volt a családban az első, aki magyar nővel lépett házasságra, feleségül véve ORMOSDI SZÉKELY Katalint, egy Magyarországon, Stájerországban és Szlavóniában birtokos oligarcha család sarját.

52 Felesége révén nyilván ő is megtanulta horvát anyanyelve mellé a magyart, s kétnyelvűvé lett, akárcsak bátyja és utódai. Tovább ment ezen az úton a következő nemzedék is. Gáspár fia, II. IvanJános (1550—1613) jeles katona, a hírneves törökverő ERDŐDY Tamás bán fegyvertársa és a tizenötéves háború legnehezebb időszakában horvát bán — ugyancsak magyar nőt vett feleségül, mégpedig Magyarország akkori legfőbb méltóságának, a tudós ISTVÁNFFY Miklósnak legidősebb lányát, Évát. E házassággal a DRASKOVICH-család a Várasd megyei vinicai váruradalomnak is birtokába jutott; így egyszerre növelte meg horvátországi feudális bázisát és magyarországi politikai, társadalmi jelentőségét.

53 ISTVÁNFFY Éva férje — szintén humanista műveltségű férfiú — a horvát—magyar kulturális-lelki szimbiózisnak egyik legkiválóbb reprezentánsa lett. őt, minthogy már anyanyelve is magyar volt, éppen úgy lehet magyarnak, mint horvátnak tekinteni. Jeles magyar nyelvű fordítása, az 1610-ben kinyomtatott GuEVARA-féle Horologii principum, valamint fennmaradt, magyarul írt levelei

54 határozott tanúságot tesznek erről. S talán nem jelentőség nélkül való az a tény sem, hogy élete utolsó szakaszát Pozsonyban töltötte, ott halt meg és a dómban van eltemetve.

55 Semmiképpen sem tekinthető tehát véletlennek, hogy ebből a DRASKOVICH— IsTVÁNFFY-féle házasságból született következő nemzedék egyik tagját, DRASKOVICH III. János-Ivánt (1603—1648) a magyar rendek 1646-ban Magyarország nádorává választották. Az ő belenövését a magyar társadalomba tehát a kortársak is teljesnek érezték. Nem ok nélkül. A magyar nyelvet, a magyar kultúrát ő is az anyatejjel szívta magába, s — mint közvetlen elődei — ő is olaszországi humanista iskolázással nemesítette azt európaivá. Követte apja és nagyapja példáját abban is, hogy ugyancsak magyar asszonyt vett nőül, THURZÓ Borbálát, a nagy protestáns nádornak, THURZÓ Györgynek egyik katolikus hitre tért leányát; érdemeiért Magyarországon kért a királytól birtokot (a magyaróvári uradalmat) s ugyanott magyar földbe tért örök nyugalomra.

56 Ámde — jellemző módon — 51. BORSA Gedeon — HEBVAY Ferenc —HOLL Béla stb.: Régi magyarországi nyomtatványok. 1473—1600. Bp. 1971. 203. 1. 164. sz. SZABÓ Károly: Régi magyar könyvtár. I. Bp. 1879. 21. 1. 43. sz. 52. NAGY Iván, i. m. III. 390. 1. és X. Pest 1863. 560-561. 1. MARGALITS, i. m. II. 582 — 583., 608., 725 — 731. 1. Nyilván e házasság által szerzett hatalmi bázis tette lehetővé Gáspár számára 1568-ban a trakostyáni vár és uradalom megszerzését, s a családnak Szlavóniában való újra meggvökeresedését. 53. NAGY Iván, i. m. III. 390., 392. 1. SZINNYEI, i. m. II. 1077. h. Enc. Jug. III. 80. p. 54. SZABÓ Károly: Régi magyar könyvtár. I. 192. 1. 421. sz. SZERÉMI: A Draskovichok trakostyáni levéltárából. = Történelmi Tár. 1893. 440 — 444. 1. 55. GYŐRI Vilmos: Pozsony története. Pozsony 1911. 98. 1. Téves a szerzőnek az az állítása, hogy DRASKOVICH János nádor nyugszik a dómban; valóban a nádor atyja, DRASKOVICH II. János bán a kripta halottja. 56. NAGY Iván, i. m. III. 390., 392. 1. SZINNYEI, i. m. II. 1078. h. Enc. Jug. III. 80. p. 234