AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Nyomtatványok Manlius kötéstábláiban

dok. Az egyleveles kiadvány kaj-horvát nyelvű, amely Várasd környékén is használatos. Ez is megerősíti a fentieket, amely szerint az említett egyleveles latin űrlap kivételével a többi nyomtatvány, amely a budapesti Egyetemi Könyvtár most szétbontott MANLius-kötetéből előkerült, mind Varasdon készült 1587-ben. A nyomdában frissen keletkezett makulatúráról van tehát szó, amely itt és ekkor a kötéstáblákba került. Az egyleveles horvát nyelvű kiadványnak a Pravichni Bogh kezdetű darabja, amelynek margóján az 50. zsoltárra történik utalás, nyilvános bűnvallás szövegének eleje, míg a másik — hivatkozással a lapszélen a 14. zsoltárra — dögvész elleni imádság egy része. A vallási hovatartozás MANLIXJS eme korszakának megfelelően egyértelműen csak lutheránus lehet. A németújvári ferencesek két, és a budapesti Egyetemi Könyvtár MANLITJS által kötött egy könyvének tábláiból kiáztatott nyomtatványtöredékek leírása után az e szempontból leggazdagabb lelőhely, a soproni városi levéltár naptárgyűjteményében őrzött nem kevesebb, mint hét kötet szétbontása során előkerült makulatúra ismertetésére kerül az alábbiakban sor. A hét kötet a következő évekre szóló naptárt tartalmazza: 1584, 1599, 1602, 1603, 1604 és kettő 1605. Ezek tábláiból összesen 143 negyedrét alakú papírlevél került elő az említett kötetek szerinti alábbi megoszlásban: 17, 22, 24, 16, 22, 16 és 26. Ezek közül az 1602. éviben négy, az 1604. éviben hat, míg a második 1605. éviben tíz, vagyis összesen húsz levél üres volt, míg a többi 123 különböző nyomtatványokból származik. Két esetben — az 1604. évi és az első 1605. évi naptár kötéséből — még egy-egy, a gerinc leragasztására használt, keskeny csík papírmakulatúra is előkerült. Az említett hét, Sopronban őrzött naptár közül az első időben teljesen különválik a többitől: 15 évvel korábban jelent meg és magát a naptárt is MANLITJS nyomtatta. A többi hat az 1599—1605 közötti évekre szól és külföldön készült, azokat tehát MANLITJS csak bekötötte. Az 1584. évi kötetből 17 negyedrét alakú, német nyelvű naptárt tartalmazó papírlevél került elő. Valamennyi annak négy levélből álló B-jelzésű ívéből származik: az első öt, a második hét, a harmadik egy, míg a negyedik négy példányban. Ezek mindegyike a verzón egy-egy hónap naptárának legfontosabb adatait közli. A lap kb. harmadában, a bal szélen három-három kis fametszet között a vasárnapi evangéliumi szakasz rövid tartalma áll. A négy kiáztatott levél az április—július hónapokat tartalmazza. A rektót az előző, vele szemben álló hónapra szóló bejegyzések számára üresen hagyták, csupán a napok számait nyomtatták bele. Az előkerült négy levélen ez a rész tehát a március—június hónapok részére készült. Miután MANLITJS műhelyében nyomtatták azt a német nyelvű és 1584-re szóló naptárt, amelynek kötéséből bontották ki e nyomtatványtöredékeket,

33 előbb kézenfekvőnek tűnt, hogy ezek is abból származnak. De az összevetés során kiderült, hogy nem ez a helyzet: a naptár egy eddig ismeretlen MANLITJS-kiadvány B-jelzésű íve (5. ábra). A két naptár összevetése alapján a következő azonosságok, ill. eltérések voltak megállapíthatók: A teljes kiadvány mind az ó-, mind az újnaptárt tartalmazza, míg a töredék csak a régi időszámításra szól. Az előbbi képek nélkül, az utóbbi az említett kis fametszetekkel készült. A képek közötti utalás a vasárnapi evangélium szövegére a töredékben az említett fametszetek között található, míg a teljes kiadványban 33. BMNy 537. 178