AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Borsa Gedeon: Nyomtatványok Manlius kötéstábláiban

5. ábra a szorosabb értelembe vett naptári részbe került. A jegyzetek számára szolgáló lap a töredéknél olyan cifrákból kialakított keretezést kapott, mint a naptári rész, ez viszont a teljes kiadványban hiányzik, csak a napok száma után áll egy lénia. Több más eltérés mellett (pl. az ív jelzésére szolgáló betűt a töredékben a szöveg típusából szedték, míg a teljes kiadványban antikvából) azonosság is ismerhető fel a két kiadvány között: a naptári adatok szedése a töredékben megegyezik a teljes kiadvány ónaptári részével. A sok jel és szám egymáshoz viszonyítva elfoglalt pontos helye

34 azt is bizonyítja, hogy ez a rész azonos szedés felhasználásával készült mindkét nyomtatványban. E két naptár viszonyát, valamint elkészítésének menetét a következőkben lehet rekonstruálni: XIII. GERGELY pápa 1582-ben elrendelte a csillagászatilag indokolt naptárreformot. Ezt azután a Rómához hű Habsburg uralkodó, II. RUDOLF 1583 októberében birodalma területére is kötelezően elrendelte

35

. A protestánsok a pápával szembeni engedetlenség próbakövének tekintették egy ideig a naptárreform el nem fogadását. így készíthette el tehát a Habsburgok egyik örököstartományából, az egykori Krajnából éppen vallási meggyőződése miatt Magyarországra menekült MANLIUS az 1584. esztendőre szóló naptárt kizárólag a régi időszámítás 34. így pl. az április 10. és 11. napok esetében. 35. Yö.BMNy 529-530. 12* 179<