AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)
III. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - W. Salgó Agnes: Szép história az tökéletes asszonyállatokról. Bogáti Fazekas Miklós egyik Plutarchos átdolgozása. (RMK I. 128. RMNy 385.)
„Jóllehet a phókisiaknak nem akadt neves történetírójuk, az asszonyi erény tekintetében senkinél sem kisebbek; bizonyítják ezt azok a nagy szertartások is, amelyeket a phokisiak mind a mai napig bemutatnak Hyampolis környékén, továbbá azok az ősi tanítások, amelyek sorban le vannak írva Daiphantes életrajzában; az asszonyokról pedig ez található." DAIPHANTES is valóságos történeti személy volt. 15 A görög szövegből még a liáború kitörésének közvetlen okait is megtudhatjuk: a thessáliaiak a phokisiak városaiban egy nap alatt sok embert megöltek, azok viszont 250 túszt ejtettek foglyul. BoGÁTinál mindez nem szerepel, DAiPHANTESt is csak futólag említi, az előzményeket teljesen elhagyja. Az erkölcsi tanulságot tartalmazó bevezető strófa után, a históriás énekek stílusában kezdi a történetet: „Nagy had vala régen Görög országban, Ket szomszéd tartomány öszve vívásban, Phocis es Thessalia nevec vala. Ez Ket had immár szembe szállót vala." Ezután azonnal a történetet mondja el, minden előzmény elmarad. A phokisi nők vállalják, hogy ha városuk seregét legyőzik a thessáliaiak, önkéntesen, gyermekeikkel együtt a máglyahalált választják, hogy ne kerülhessenek élve az ellenség kezébe. Ezt a megoldást egyébként a már említett DAIPHANTES javasolta. Szerencsére nem kerül sor a tűzhalálra, mert csapataik győznek, s az asszonyok jó bíre messze elterjed. A többi példára is jellemző, hogy a történeti előzményeket, a városneveket •elhagyja. A mélosi nők történetéből (2.) kihagyja, hogy az új hazát kereső mélosiak hajóit a vihar vetette Karia partjaira, továbbá azt sem említi, hogy isteni parancsra keltek útra. „Mivelhogy a mélosiak nem rendelkeztek nagyobb lakóterülettel, a kivándorlás vezetőjévé megválasztották Nymphaiost, ezt a fiatal és igen szép férfit, az isten ugyanis azt parancsolta, hogy hajózzanak el, és ahová sodródnak a vezetők, ott telepedjenek le. Űgy esett, hogy Kariába vetődtek, és kikötöttek, mivel hajóikat a vihar tönkretette. A károk pedig, akik Kryassosban laktak talán megsaj15. PWRE 4. 2012-2013. Hiller v. Gaertringen. 157