AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1972. Budapest (1975)

II. A könyvtári munka elvi és gyakorlati kérdései - Kastaly Beatrix: A hírlap restaurálás néhány kérdése, különös tekintettel az Országos Széchényi Könyvtár állományára

a papír anyagát változatlanul hagyja megelőzés — megfelelő raktározás mikrofilmezés, a használat maximális korlátozása kurrens anyag azonnali köttetése helyreállítás — mikrofilmezés előtt kisebb javítások — régi anyag kötése vagy újrakötése a papír anyagát módosítja (restaurálás és konzerválás) megelőzés — káros környezeti hatásokkal szembeni ellenállás kialakítása helyreállítás — tisztítás, fertőtlenítés — sav közömbösítése — papír erősítése Ahogy más anyagok esetében, úgy a papír védelméért is a megelőző módszerek alkalmazásával tudunk a legtöbbet tenni. Az újságnyomó papír számára — az említett okok miatt — életbevágó, hogy a könyvtárba kerülése után minél előbb maximálisan jó körülmények közé kerüljön, amely a lehető legnagyobb mértékben mérsékeli a káros környezeti hatásokat, az ember szerepét is beleértve. A környezet ártalmait a raktározás (a levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, a megvilágítás, a kötetek elhelyezésének módja, a köttetés lehetőségei stb.) és a használat jelenthetik. A megfelelő raktári körülmények biztosítása természetesen minden hírlap számára egyformán fontos, függetlenül attól, hogy új vagy régi, erősen rongált vagy restaurált kötetekről van-e szó. Amennyiben a raktározás lehetőségei nem különlegesen rosszak — s bár az optimálistól még igen messze vagyunk, a minimális szint már a legtöbb raktárban elérhető — a fő problémát a használat okozza. E téren a megelőző védelmet nyilvánvalóan az jelentheti, ha a könyvtárak kizárólag a legszükségesebb esetekben adják az eredeti példányokat az olvasó kezébe, s helyette valamely, megfelelő technikával előállított és jól használható másolatot olvastatnak. Tekintve, hogy ezekből egy másod-, esetleg egy harmadpéldány sor keletkezhet, fontos, hogy ezek a másolatok kis méretűek legyenek, és tárolásukat, kezelésüket új könyvtárépületek emelése nélkül is meg lehessen oldani. Ezek a meggondolások világszerte elvezettek a nagy nemzeti hírlapállományok retrospektív mikrofilmre való vételének gondolatához majd gyakorlatához. A mikrofilm előnyeit — úgy gondolom — már nem szükséges bizonyítani és részletezni. A film tartósságát illető szkepticizmus is oszlóban van: az egyre bővülő elméleti és technikai lehetőségek révén mindig van mód az állandó ellenőrzésre, restaurálásra, szükség esetén az új filmre való átmásolásra. Magyarországon az 1960-as évek elejétől végzett előkészítési munkák után, 1969-ben megkezdődhetett az országos mikrofilmezési program végrehajtása, amely első lépésként a hírlapok mikro filmre-vételét tűzte ki célul. Tekintve, hogy az ország régi hírlapállományának mintegy 70%-a csak az Országos Széchényi Könyvtárban található meg — viszonylagos teljességben — természetes, hogy a hírlap-mikrofilmezés országos központja a nemzeti könyvtár lett. A nagyvonalú technikai fejlesztés (négy nagy teljesítményű felvevőgép, automatikus laborató123