AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

II. Nemzetközi könyvtári élet - Gombocz István: Az IFLA Nemzetközi Kiadványcsere Bizottságának 40 éves működése

Az 1956. évi müncheni ülésen beterjesztett rövid elnöki jelentés jól összegezte a Bizottság legfontosabb eredményeit: Nyugat-Németország 16 egyeteme közül 10 újból bevezette a „Druckzwang"-ot, Franciaország megszervezte a disszertációk szétosztását, igen sok ország rendszeres bibliográfiákat ad ki. A Szovjetunió 20 legfontosabb tudományos folyóirata rendszeresen közöl angol, francia, német összefoglalókat, sőt Japánban is tért hódít ez a követelmény — a skandináv és Benelux államokban pedig természetessé vált. Mégis, a müncheni határozatok már az új szervezeti kérdésekkel is foglalkoztak: 1. a csereközpontok kapjanak nagyobb hatáskört, 2. meg kell vizsgálni, hogy milyen kiadványok tekintendők hivatalosaknak és ezek közül melyek cseréjét érdemes szorgalmazni, 3. a csereközpontok tudományszakok szerint vizsgálják meg országuk kapcsolatait a külfölddel, hogy így mind a szaktudományok, mind a földrajzi kiterjedés megoszlása szempontjából áttekintést nyerhessenek. A párizsi ülésen (1957) a Bizottság pontról-pontra végighaladt az UNESCO által készített új egyezmény első tervezetén és néhány módosítást javasolt. Itt hangzott el először a később annyiszor ismételt kívánság: ahol még nem készült bibliográfia a hivatalos kiadványokról, ott azt létre kell hozni. Madridban (1958) már inkább passzív volt a Bizottság szerepe, tudomásul vette az új egyezmények tervezeteit és a tagállamok számára azok megszavazását ajánlotta. AZ 1959-TŐL 1969IG TERJEDŐ IDŐSZAK Az 1959. évi varsói bizottsági ülésen A. KÉSSEN utóda, J. D

ARGENT elnökölt, rövid beszámolóját az Évkönyv közölte is.

17 Ebből értesült a Bizottság arról, hogy készül az új egyezmények létrejöttéről szóló tanulmány, amely azután meg is jelent.

18 Az ülést főleg az UNESCO azon levelének szentelték, mellyel az 1960 őszére Budapestre összehívott szakértői értekezlethez kért szakmai programjavaslatokat. DAEGENT ki is dolgozott egy 13 pontból álló tematikát, mely szerint a tervezett konferencia foglalkozzék a csere céljával, hasznával, hivatásával, a koordinálással, a csereközpontok feladatkörével, a centralizálás vagy decentralizálás kérdésével, a regionális duplumcsereközpontok szükségességének vizsgálatával, a hivatalos kiadványcsere jobb megszervezésével, az UNESCO új egyezményeivel, az UNESCO Cserekézikönyvével stb. A témáknak e felsorolása is mutatja, hogy DAEGENT milyen széles skálát látott maga előtt. Javaslatai kétségtelenül nyomot hagytak a budapesti értekezlet napirendjén. A varsói ülésen hozott határozatok egyébként csupán felkérték a kormányokat, hogy ratifikálják az időközben Párizsban aláírt két új többoldalú egyezményt és örömmel üdvözölték a budapesti konferencia tervét. A Parlamenti Könyvtárak Szekciójával közösen hozott határozat támogatta a szekció adatgyűjtő munkáját. A lundi—malmöi (1960) ülésen megismételték az egyezmények ratifikálására és a budapesti értekezleten való részvételre vonatkozó felszólítást, de annyiban 17. DAEGENT, J.: Commission des échanges de publications, = Actes... Vol. XXIV. 25e session, Varsovie, 1959. La Haye, 1960. 85 — 86. 1. 18. DARGENT, J.: Les nouvelles conventions internationales d'échange. Bruxelles, 1960. Commission Beige de Bibliographie 271. 1. (Bibliographia Belgica, 51.) 95