AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

I. Az OSZK 1970-197l-ben - Somkuti Gabriella: Az Országos Széchényi Könyvtár 1970—1971. évi működése

és Dokumentációs Központ, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum és a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár.) A megosztott katalogizálás jól bevált: a feldolgozásra kerülő folyóiratok körét tovább lehetett bővíteni s a címleírás eddigi féléves lemaradása jelentősen csökkent. Gépesítési törekvéseinket az általános fejlődés által parancsolt szükségszerűségek befolyásolják. Az állandóan növekvő irodalmi termés egyfelől, a gyors és megfelelő szintű feltárás igénye másfelől napjainkban világjelenség. Az információáradattal első fokon mindenütt a nemzeti könyvtárak kell, hogy megbirkózzanak. A hagyományos eszközök ma már erre elégtelenek, köztudott, hogy a könyvtári feldolgozó munka nem képes lépést tartani a gyorsan növekvő információ-terméssel, egyre nagyobb a lemaradása, különösen a kumulációk késnek. Az időtényező növekvő szerepe, az élet felgyorsult üteme ezt a késedelmet nem engedheti meg. Ezért kénytelenek a nemzeti könyvtárak mindenütt a gépesítés útjára lépni, és a nemzeti bibliográfiákat — minden további szakirányú bibliográfiai feltárás alapját — előbb vagy utóbb gépesített formában közreadni. Könyvtárunk idejében felismerve ezt a tendenciát, már 1969-ben, a megfelelő tájékozódások után hozzáfogott a gépesítés elméleti előkészítéséhez. Alapkutatással ekkor már szerencsére nem kellett foglalkoznunk, a már működő külföldi rendszerek szolgálhattak kiindulópontul. A Deutsche Nationalbibliographie gépesített előállítását Frankfurt am Main-ben DE. SEBESTYÉN Géza helyettes főigazgató nézte meg, hazahozva annak gépi dokumentációját. Még ugyanebben az évben — 1969-ben — megismertük a washingtoni Library of Congress gépi adatfeldolgozó rendszerét, illetve ennek továbbfejlesztett változatát, az ún. MARC II. rendszert (MARC = Machine Readable Cataloging, azaz géppel olvasható katalogizálás), és rendszeresen igyekeztünk tájékozódni a megfelelő szovjet kísérletekről. A MARC-rendszer, éppen mert a helyi sajátosságokat figyelembe véve alkalmazható és a feldolgozásnál többféle számítógép is használható, a hazai adaptálásra minden más rendszernél alkalmasabbnak tűnt. Nem véletlen, hogy ezt a rendszert fogadták el az angol és olasz nemzeti bibliográfia gépesítése alapjául, ezt vette alapul a szovjet gyakorlat, s azóta még további országok vették át. Ma már a MARC II. rendszer közel áll ahhoz, hogy nemzetközi szabvánnyá váljék és a bibliográfiai információ-cserében nemzetközi méretekben is kifejtse hatását. Első feladat a külföldi rendszerek megismerése, tanulmányozása volt. 1969/70ben szűkebb munkacsoport szerezte meg a legfontosabb alapismereteket. A KMK által 1970/71-ben szervezett gépesítési szaktanfolyamot is több munkatársunk végezte el. A könyvtáron belül létrehoztuk a Gépesítési Bizottságot, mely a könyvtári munka valamennyi területét átfogó gépesítési törekvésekkel foglalkozott, míg a nemzeti bibliográfia gépesítésével kapcsolatos felkészülés kezdettől fogva elsősorban a Bibliográfiai Osztály feladata volt. Az egész számítógépesítési munka a főigazgatóhelyettes irányítása alá került. Az elméleti előkészítés 1970/71-ben új, kísérleti szakaszába lépett. A Magyar Nemzeti Bibliográfia 1. számú MARC II. kísérletének eredményeképpen 1971 elején megjelent két, gépi úton előállított MNB-füzet és harmadikként e kettő kumulációja. A kísérlet anyagát a feldolgozó munka egyszerűsített modelljeként az MNB egy számának megfelelő, különböző alaptípusokból összeállított anyag szolgáltatta. A gépi előállítást a szegedi József Attila Tudományegyetem Kibernetikai Laboratóriumában, MINSZK 22 típusú számítógépen végezték. A kísérlet tanulságai alapul szolgálnak a további munkához, az egyszerűbb címleírási alap43