AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

és a hivatali apparátus), néhány népcsoportról, továbbá az aktuális külpolitikai problémákról. Külön a magyarokról nem beszél, de erősen bírálja a magyar sovinizmust és annak közjogi megnyilvánulásait, a szeparatista tendenciákat (a birodalom hivatalos nevétől kezdve a hadsereggel kapcsolatos követeléseken át a bosznia-dalmáciai magyar igényekig), valamint a szerbeket, horvátokat és románokat Monarchia-ellenessé tevő magyar nemzetiségi politikát.

107 Általában az egyes népeket azonosítja politikai vezetőikkel és ilyen alapon jósol rossz jövőt a magyarságnak: „a magyarok jelenlegi nemzedékét annyira átjárta a sovinizmus, hogy képtelenek reális európai helyzetük felmérésére. ... a jövő számukra még tartogathat olyan súlyos megpróbáltatásokat, mint amelyeket változatos történelmük során már eddig is tapasztalhattak."

108 A Monarchia megújulását STEED a dualista formula felszámolásától várja, és az 1912—13-as magyar parlamenti eseményeket látva a brit külügyminisztérium is egyre jobban osztotta a volt tudósító nézeteit.

109 Ekkor már a Times alvállalatát képező Encyclopaedia Britannica 1910— 1 l-es (11.) kiadásában is STEED interpretálásában ismerkedhettek meg az érdeklődők a Habsburg-monarchia történetével. A volt tudósító hírét — és hitelét — eközben csak növelte, hogy Ausztriában egy FERENC JózSEFet sértőnek ítélt kitételéért könyvét betiltották, igaz csak hat hónappal megjelenése után, amikor már minden érdeklődő elolvasta.

110 SETON-WATSON és STEED hatásával aligha konkurrálhatott a budapesti Brit-Magyar Társaság 1913. áprilisától YOLLAND szerkesztésében megjelent folyóiratának néhány száma,

111 vagy a háború előtti utolsó országismertető könyv.

112 Ez utóbbi három szerzőjének álláspontja nem volt minden kérdésben azonos, mert míg a bevezető megállapítja a nemzetiségek gyors magyarosodását „a nem teljesen fair" intézkedések hatására, a magyarországi alkotmány, történelem és politika ismertetése a hagyományos magyar „nemzeti" szemlélet egyes vonásait mutatja, miközben egyidejűleg említi dicsérőleg TISZA Istvánt és JÁszi Oszkárt. Az uralkodóházat, különösen pedig FERENC FERDiNÁNDot a könyv jóval több bírálattal illeti, mint a magyar nemzetiségi politikát. Érdekes az a megjegyzése, hogy a magyarokat mennyire bántják az őketérő nyugati vádak: „érdekes volnamegtudni, milyen összeget költ évente a magyar kormány arra, hogy mind komoly, mind efemer kiadványokban az egész kérdést [t. i. a nemzetiségit] a külföldi szomszédok, különösen pedig Nagy-Britannia számára megfelelő módon megvilágítsa."

113 Az utolsó említésre érdemes munkát FERENC JózsEFről írta F. GRIBBLE,

114 a magyarok későbbi éleshangú kritikusa. Bevezetőjében dicséri STEED munkáját, mint a Monarchia „valószínűleg legjobb" ismertetését, és igen fontosnak tartja a dinasztia szerepét, mint ami összetartja e vegyes, kevert lakosságú birodalmat. 107. STEED: The Habsburg Monarchy. 286 — 287. 1. 108. Uo. 284. 1. 109. BRIDGE: i. m. 34. 1. 100. SCHUSTER: i. m. 159—160. 1. STEED: Through thirty years ... I. köt. 371 — 372. 1. 111. The Hungarian Spectator

. Journal of the British — American Literary Society in Hungary. Ed. by A. YOLLAND. Bp. 1913-1914. 112. L. KELLNER—Paula ARNOLD — Arthur DELISLE: Austria of the Austrians and Hungary of the Hungarians. London, 1914, Pitman. 304 1. (Countries and Peoples series.) 113. Uo. 189. 1. 114. Francis GRIBBLE: The life of the Emperor Francis Joseph. London, 1914, Eveleigh NaeK XX, 362 1. — Németül 1921-ben jelent meg Berlinben. 429