AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

Szót kell még ejteni a háború előtti évek talán leglelkesebb magyarbarátjáról, a jónevű geológus William SHEUBSOLEról, aki magyarországi utazásai során őszinte rajongója lett az ország tájainak és népének. Különösebb meditálás nélkül állt minden olyan ügy mellé, amit Magyarország érdekébe vágónak tekintett, akár az angol térképek magyar földrajzi neveinek írásáról volt szó, akár a magyar himnusz felvételéről a brit haditengerészet hivatalos himnusz-listájára." Állandó levelezője volt az angol sajtónak, minden Magyarországgal szemben méltatlan, kedvezőtlen, ellenséges vagy téves megnyilatkozásra reagált, így a nála már hivatásánál fogva is jóval nagyobb tényanyaggal rendelkező SETON-WATSONnal is több esetben felvette a harcot az újságok hasábjain. Két rövid önálló publikációja jelent meg Magyarországról,

100 ezekben igyekszik megmagyarázni az Ausztria és Magyarország közötti jogi és egyéb különbségeket (különös tekintettel a földrajzi könyvekben uralkodó téves nézetekre) és felsorolja Magyarország „progresszív" vonásait: jól van megszervezve a javító-nevelés és az elhagyott gyermekek állami gondozása, az állam támogatja a termelői és elosztói szövetkezeteket, a mezőgazdasági munkások ( clZclZ cl cselédek) lakásépítkezését, kötelező munkásbiztosítás van, olcsó a vasúti fuvardíjszabás, védik a hasznos madarakat, az utak mentén állami erőből gyümölcsfákat telepítenek stb. A nemzetiségi kérdés ügyében hivatkozik a brassómegyei Zeiden (Feketehalom) és a mosonmegyei Levél község szász, illetve német lakóira, akik a legteljesebb nyelvi és vallási szabadságban és gazdasági jólétben élnek. „Ezek között az emberek közt hiába keressük a bizonyítékokat arra az üldözésre, ami ,Scotus Viator' és néhány más író szerint a magyarországi nem-magyarok osztályrésze."

101 SüEUBSOLEnak is tudnia kellett azonban, hogy nem a politikailag és kulturálisan legkedvezőbb helyzetben levő német nemzetiség viszonyai jellemezték a magyarországi nemzetiségek sorsát. A koalíció idején rendkívül megromlott horvát—magyar viszony újabb válságperiódusáról szólt SETON-WATSON legközelebbi írása.

102 Á horvát autonómia felfüggesztése kapcsán szenvedélyes szavakkal bélyegezte meg a magyar politikát: „Ugyanaz a Magyarország, amely hét évvel ezelőtt telekürtölte Európát szenvedélyes segélykéréseivel, amikor Ausztria állítólag megkísérelte, hogy abszolutizmust vezessen be Magyarországon, a horvát testvérországban nem habozott a legszigorúbb és legelnyomóbb abszolutista rezsimet vezetni be. Úgy látszik, hogy a magyarok — török rokonaik példáját követve — elszánták magukat: eljátsszák Európa szimpátiáját az országot velük együtt lakó egyéb népfajokkal szemben tanúsított bánásmódjukkal."

103 Egészen más volt a SETON-WATSONnal legtöbbször együtt emlegetett másik hangadó kritikus, Wickham STEED egyénisége — sőt 1914 előtt nézeteik is távol voltak az azonosságtól. A félszeg, szerény, de rendkívül öntudatos skót tudóssal ellentétben a bécsi (hivatalosan „ausztria-magyarországi") tudósító nagyvilági modorú, uralkodókkal társalgó, öntelt, mindenkinél és mindenről többet tudó 99. SHRXJBSOLE beadványa a külügyminisztériumhoz. PRO FO 371/196. 100. W. H. SHRUSBSOLE: Notes on Hungarian affairs. London, 1912. 8 1. — Uő.: Unknown Hungary. 2nd ed. (London), 1912. 8 1. (From the Journal of the Liverpool Geographical Society). 101. SHBUBSOLE Notes . . . 3—8. 1. 102. R. W. SETON-WATSON

: Absolutism in Croatia. London, 1912, Constable. 71 1. — Uő.: Absolutismus in Kroatien. Wien —Leipzig, 1909, Stern. 32 1. 103. Uo. (angol kiadás) 52. 1. 427