AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

magyar alkotmányfejlődés párhuzamos története, annyira a kettő összehasonlítása és hasonlósága képezi a fő vonalat. Témáját tekintve némi konkurrenciát is jelenthetett, ugyanakkor ANDRÁSSY céljainak komoly támasza volt C. M. KNATCHBULL-HUGESSEN, aki két kötetben ismertette „a magyar nemzet politikai fejlődését".

67 A szerző kiindulópontja megegyezik a magyarok állandó — és nem is alaptalan — vesszőparipájával, hogy t. i. a külföld nem ismeri őket, német és osztrák munkák alapján zenélő, cigányos népnek hiszi, akiknek Ausztria — állandó nyugtalanságuk lecsillapítására — Home Rule-t, belső önkormányzatot adományozott. KNATCHBITLL-HTJGESSEN ezzel szemben hivatkozik a brit alkotmánnyal egyidős, vagy inkább valamivel még idősebb magyar alkotmányra, arra a páratlan teljesítményre, hogy a magyarok az idegen népek tengerében megőrizték szokásaikat és nyelvüket, védték a kereszténységet, nagy szolgálatot tettek és tesznek a hatalmi egyensúlynak, főként a cárizmussal szemben. A II. kötet 1848-cal kezdődik, majd részletesen tárgyalja az aktuális kérdéseket, köztük a nemzetiségek helyzetét. Védi a hivatalos magyar politikát, hivatkozik a nemzetiségek nagy részének bevándorolt voltára, arra, hogy a lakosság szinte mindenhol kevert, és nincsenek nagyobb, összefüggő nemzetiséglakta területek. Vannak furcsább érvei is: a románok szegények ahhoz, hogy fedezzék esetleges autonómiájuk költségeit, az 1868: XLIV. te. túl sok teret biztosított a nemzetiségeknek stb. A magyar politika bírálóiról szólva külön megemlíti, hogy BJÖRNSON és TOLSZTOJ a búr kérdésben Anglia ellen emelte fel szavát, így eleve nem szabad törődni egy angolbarát nemzettel szembeni kritikájukkal. A föderalizmust el tudja képzelni Ausztria esetében, de Magyarországon nem járható út, mert a pángermán és pánszláv törekvésekkel szemben szükség van a magyar bástyára. KNATCHBXJLL-HUGESSEN könyvéről írt kedvező bírálatában a National Review szemrehányást tett a magyaroknak, hogy elhanyagolták a külföld tájékoztatását, de ez semmiképpen sem vonatkozhatott a koalícióra. 1908-ban jelent meg APPONYI „rövid vázlata" is a magyar alkotmány kialakulásáról,

68 lényegében véve az ezidőtájt kialakuló, TIMON Ákos által képviselt szentkorona-tan napi politikai vetülete, kiegészítve a kiegyezés „továbbfejlesztésének" kurrens jogi (hozzátehetjük: megalapozatlan) érveivel. Az Eighty Clubbal 1906-ban már ittjárt W. B. FÖRSTER BOVILL újabb látogatásából született meg egy meglehetősen bő lére eresztett, főként politikai kommentárokból álló útleírás.

69 Javasolja a nemzetiségek nagylelkű kezelését, bár erősen elítéli azok 1848/49-es és jelenlegi magatartását. Idővel elérhetőnek tartja a magyarok függetlenségi törekvéseinek teljesülését, és azt reméli, hogy a szlávokkal együtt fognak szembeszállni Németország veszélyes terveivel. A magyar belpolitikát tárgyalva hosszan dicséri AppoNYit és KOSSUTH Ferencet, bár a legnagyobb benyomást ellenfelük, TISZA István tette rá kitűnő külpolitikai és angol belpolitikai tájékozottságánál fogva. Érdekes és szinte egyedülálló színfoltja a korszak Magyarország-képének R. P. MAHAFFY munkája.

70 Címe félrevezető, mert korántsem FERENC JÓZSEF 67. C. M. KNATCHBIILL-HUGESSEN: The political evolution of the Hungarian Nation. Vol. 1-2. London, 1908, The National Review. 354, 363 1. 68. Albert APPONYI : A brief sketch of the Hungarian Constitution and the relations between Austria and Hungary. Bp. 1908, St. Stephens Press 75 1. 69. W. B. FOBSTEE BOVILL: Hungary and the Hungarians. London, 1908, Methuen. 374 1. 70. R. MAHAFFY: The Emperor Francis Joseph. His life and times. An essay in politics. London, 1908, Duckworth XII, 252 1. 27* V 419