AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

kérdésében vereséget szenvedett a kiegyezés változatlan fenntartását képviselő szabadelvű párt. A Monarchiával mint egésszel rokonszenvező, illetve azt politikai szempontból szükséges tényezőnek tekintő britek véleménye a bekövetkező alkotmányos válság kérdésében megoszlott: az elhúzódó krízist szinte kivétel nélkül igen károsnak tartották a dualista állam nemzetközi tekintélye és jövője szempontjából, de a hagyományosan magyarbarát személyek általában hajlottak a koalíció, elsősorban a Függetlenségi Párt érveinek és céljainak bizonyos mértékű méltánylására. Sokat számított azonban, hogy a befolyásos és a brit külügyminisztériumban is nagy tekintéllyel bíró Times Bécsben székelő tudósítója, Wickham STEED rendszeresen rámutatott a koalíció programjának és magatartásának számos vitatható, támadható pontjára,

42 bár egyelőre tartózkodott a koalícióval való nyílt szembefordulástól, és inkább a mielőbbi hivatalbalépésre bíztatta KossuTHékat. A Times kritikája kényelmetlenül érintette az „alkotmányos harcát" vívó koalíciót, mert annak függetlenségi szárnya előszeretettel tekintette magát 48 és KOSSUTH örökösének, s remélte a szabadságharc alatt és utána kapott erkölcsi támogatás angliai újjáéledését. Ennek elősegítésére APPONYI, KOSSUTH F., MAILÁTH József, ESTERHÁZY Móric és mások leveleket írtak az angol lapoknak, cikkeket helyeztek el az angol folyóiratokban, és angol nyelvű pamfletekben is kifejtették álláspontjukat. A várt rokonszenv alapját ,,a két ős-alkotmány", a Magna Carta és az Aranybulla hasonlóságában, valamint a két ország alkotmányfejlődése közötti párhuzamban vélték fellelni. Maga az ötlet nem volt új, a XIX. században, főként a szabadságharc után mindkét részről gyakran hivatkoztak a hasonlóságra, 1904-ben pedig tudományos igényű jogtörténeti munka is jelent meg angolul a két neves oklevél viszonyáról HANTOS Elemér tollából.

43 Ebben idealizálva írja le a két dokumentumot („a két ősi, történelmi alkotmány első fejezetei" — VIII. 1.), rámutat hasonló és eltérő vonásaikra, sőt még a két ország XIX. századi történetében is lát némi párhuzamot. HANTOS elemzése az akkoriban még Nagy-Britanniában is általánosan elfogadott — azóta kétségbe vont — nézeten alapult, mely szerint az angol parlamentarizmus és polgári szabadság gyökereit a Magna Cartáh&ri lehet megtalálni. A koalíció politikusai komolyan remélték, hogy e történeti érvek is hozzá fognak járulni a dinasztiával szemben folytatott küzdelmükben Britanniától remélt politikai támogatás megszerzéséhez. Érdekes módon a másik oldalon az írek látták helyzetüket hasonlónak Magyarország és Ausztria viszonyához. Arthur GRIFFITH, az ír mozgalom egyik jelentékeny vezetője könyvet is írt Magyarország politikai emancipációjának lefolyásáról

44 és Írország célját az osztrák—magyar viszonyhoz hasonló rendezés kivívásában jelölte meg. A függetlenségi szellemű magyar propaganda egyik első terméke az akkoriban 42. Ez a dolgozat nem foglalkozik a brit sajtó véleményekkel. A Times, illetve STEED és a magyarországi 1904—06-os politikai válság kérdéséről 1. készülő tanulmányomat. STEED és a Foreign Office kapcsolatára 1. F. R. BRIDGE: Great Britain and AustriaHungary 1906—1914: a diplomatic history. London, 1972, Weidenfeld and Nicolson. 31-32.1. 43. Elemér HANTOS: The Magna Carta of the English and of the Hungarian Constitution. London, 1904, Kegan Paul, 209 1. — A köztudatba is annyira átment a hasonlóság gondolata, hogy KORN AI István verset is írt A két ős-alkományról. = Nemzeti küzdelem. Bp. 1910. 122-123. 1. 44. Arthur GRIFFITH: The resurrection of Hungary: a parallel for Ireland. Dublin, 1918. 413