AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

ismét ellenzéki APPONYI Albert 1904-ben St. Louisban az osztrák—magyar közjogi viszonyról tartott előadásának Londonban történő megjelentetése volt.

45 A királlyal megegyezni nem tudó, így kormányalakítást nem vállaló koalíciós pártok programját és az eredménytelen tárgyalások koalíciós nézőpontú előadását a budapesti angol tanszék előadója, Arthur YOLLAND tárta pamfletjében

46 az angol közvélemény elé. 1903 decemberétől kéthetente gazdagon illusztrált angol nyelvű lap jelent meg GOLONYA Jenő szerkesztésében Hungary címmel. Ez természetesen pártfölötti jellegű volt, de határozottan a „nemzeti" irányzattal rokonszenvezett, és sok írást közölt a koalíciós vezérek vagy híveik tollából. Volt emellett hasznos tájékoztató funkciója is, ismertette az ország természeti szépségeit, szellemi életét és gazdasági eredményeit — természetesen az uralkodó osztály szempontjaival azonosulva. Látszólag ugyancsak a pártpolitikától független tájékoztatás volt a célja DARÁNYI Ignác volt — és leendő — földművelésügyi miniszternek a magyar mezőgazdaság helyzetéről készített beszámolójának angol kiadásával,

47 bár a munkában erősen az agrárius szemlélet dominált. A fordító GYÖRGY Endre bevezetőjében arról próbálta meggyőzni a laissez faire angol híveit, hogy a szabad intézményeit 1222-ig visszavezető Magyarországon a mezőgazdaságban valóban szükség van az állami beavatkozásra. A függetlenségi szellemmel rokonszenvező, de a koalíciós sovinizmustól és torzításoktól távol álló BJEDL Frigyes az Akadémia támogatásával kifejezetten az angol közönség számára írta meg a magyar irodalom történetét.

48 E munka időtálló voltát jelzi, hogy 1970-ben újból kiadásra került. Az 1906 áprilisában titkos paktummal kormányra kerülő koalíció megnövekedett lehetőségei birtokában további erőfeszítéseket tett, hogy a brit közvéleményt Ausztriával és FERENC JózsEEfel szemben maga mögé állítsa. Ennek érdekében hívta meg magyarországi látogatásra a Nagy-Britanniában 1905-ben kormányra került liberális párt egyik csoportját, az Eighty Clubot a Függetlenségi és 48-as Pártkör. A klub 28 tagjából (köztük 12 parlamenti képviselőből) és kísérőikből álló küldöttség 1906 szeptemberében érkezett Magyarországra. Nagy reverenciával fogadták őket, körbeutaztatták velük az országot, közös tanácskozást rendeztek a munkaügyi törvényhozásról, a banketteken pedig mindkét oldalról gyönyörű szónoklatok hangzottak el a két alkotmány hasonlóságáról és a kölcsönös rokonszenvről. Maga a látogatás nem bírt különösebb politikai jelentőséggel, hiszen az Eighty Club nem volt az angol kormánypárt hivatalos képviselője, és mind a Times, mind a Foreign Office rosszalással tekintett az egész 45. Albert APPONYI: The juridical nature of the relations between Austria and Hungary. London, 1904, Boyle-Watchurst. 24 1. 2nd ed. Bp. 1907, St. Stephens Print 33.1. 46. Arthur YOLLAND: The Hungarian Diet of 1905. Comp, by — —. Bp. 1905, Franklin. 32 1. — YOLLAND elsősorban az irodalommal foglalkozott és mindkét irányban értékes közvetítői tevékenységet töltött be, angolul PETŐPiről, magyarul SHELLEYTOI, DICKENSről stb. közölt tanulmányokat. Mint szótárszerkesztő és számos sportág hazai meghonosítója ugyancsak jelentős ápolója és ösztönzője volt az angol—magyar kulturális kapcsolatoknak. 47. Ignatius DAKÁNYI: The state and agriculture in Hungary. Report of the Minister of Agriculture — — on his agricultural administration during the years 1896—1903. Transl. by Andrew György. London, 1905, Macmillan. XXII, 264 1. 48. Frederick RIEDL : A history of Hungarian literature. Intr. by C. Hagberg Wright, transl. by C. A. and I. Ginever. London, 1906, Heinemann. VII, 293 1. 414