AZ ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR ÉVKÖNYVE 1971-1972. Budapest (1973)

IV. Könyvtörténeti és művelődéstörténeti tanulmányok - Jeszenszky Géza: Magyarország az I. világháború előtti negyedszázad angol nyelvű kiadványaiban

tására vagy megnyerésére nem volt éppen a legszerencsésebb módszer. A könyv második, 1903-as kiadásában, melyet GYŐRY Ilona írónő angol férje, Charles GINEVEK dolgozott át,

19 a fent idézett rész már sokban módosult, bár a változás inkább csak a szavakat érintette, nem pedig a szemléletet: „Nemmagyar polgártársaink nagyobbik része ,nem-magyar ajkú magyar (Hungarian) állampolgár'-nak nevezi magát. Nem vonhatják kétségbe a magyar (Hungarian) nép nemzeti jellegét, amelynek földjét a magyar népfaj hódította meg és őrizte ezer éven át. Ez a nép a többi nép legjobbjait mindig magába olvasztotta, politikai szellemének és katonai tulajdonságainak jegj^eit rányomta a Magyar Államra, a közös történelmi tradíciók zászlóvivője, a szellemi haladás támogatója és a gazdasági tevékenység hajtóereje volt. A többi népfaj többsége viszont bevándorlók leszármazottja, akiket a hagyományos magyar vendégszeretet fogadott. Ilyen körülmények között a mai Magyarország számos, sajátos vonásait megőrző nemzetiségével egy élő etnográfiai múzeumnak is tekinthető."

20 Nemcsak azért idéztük ilyen hosszan az útikönyv szavait, mert jellemzőek a korabeli eltorzult gondolkodásra, de feltehető szélesebb olvasottságuk miatt is. Habár szinte lehetetlen egy könyv hatását egzakt módon mérni, mégis valószínű, hogy egy alapos, tudományos igényű munkánál, de még a terjengősebb publicisztikánál is több olvasója, illetve használója akadt Singerék könyvének az angol utazgatok és „karosszékben utazók" körében. A hagyományos Baedeker-útikönyv angol nyelvű kiadása természetesen nem állt a magyar állameszme szolgálatába, de a régi nagyosztrák, birodalmi szemléletről, amit még az 1900-as kiadás is megőrzött címében,

21 1905-re áttért a közjogi viszonyt pontosabban tükröző formára.

22 A századforduló idején Magyarországon megerősödő függetlenségi, illetve radikalizálódő közjogi törekvések

23 egyelőre még nem váltottak ki különösebb reakciót Angliában. A korábbi érzelmek jellemzik Robert BROWNING egy távoli rokona, a 23 éves Ellen BROWNING két kiadást is megért utazási beszámolóját

24 „erről a rendkívül érdekes országról". Habár nem kíván versenyezni FELBERMAN úr „hazafias kompilációjával" és nem hallgatja el egy-két kellemetlen tapasztalatát, egészében véve igen kedvező képet fest a magyarokról, „ahol a legtöbb ember származásától függetlenül gentleman." Ezidőtájt még a rokonszenv erősödésének is vannak jelei: egymás után jelentek meg angolul JÓKAI regényei (némelyik 5—6 kiadásban is),

25 a Londonban élő REICH Emil megírta az angol 19. Hungary. Budapest. 2nd ed. Rev. by Charles GINEVBR. Bp. 1903. 246 1. 20. Uo. 20. 1. 21. Karl BAEDEKER: Austria, including Hungary, Transylvania, Dalmáttá and Bosnia. Handbook for travellers. 9. rev. and augm. ed. Leipsic —London—New York, 1900. XVI, 479 1. 22. Az újabb kiadásban Magyarország előlépett, Erdély pedig beolvadt az anyaországba. Karl BAEDEKER: Austria—Hungary, including Dalmatia and Bosnia. 10. ed. rev. and augm. Leipzig, 1905. XVIII, 468 1. 23. A kiéleződő belpolitikai harcok legalaposabb feldolgozása DOLMÁNYOS István: A magyar parlamenti ellenzék történetéből. (1901-1904.) Bp. 1963. 24. H.Ellen BROWNING: A girVs wanderings in Hungary. London etc. 1896, Longmans. XII. 332 1. 2nd ed. 1897. XVI, 332 1. 25. RÉVAY Mór János: Jókai a külföld irodalmában. = Magyar Bibliográfiai Szemle. 1925. 1 — 2. sz. 410